A ma ismert formájában a kompót először Franciaországban, Napóleon uralkodása idején terjedt el, aztán valamivel később meghódította az egész világot – írja a Blikk.
A feltalálója egy bizonyos Nicolas Appert cukrászmester volt, aki rájött arra, hogy miként tartósítsa a zöldségeket, gyümölcsöket megfelelő minőségben, hosszútávon.
Minderre azért volt szükség, mert a napóleoni háborúk idején a császár szerette volna, ha olyan tartós ételek készülnek, amelyek kifejezetten sokáig elállnak, minél jobb minőségű táplálékot nyújtanak, és könnyen hordozhatóak is egyben.
Ezért Napóleon 12 ezer aranyat ígért annak, aki megoldást talál erre, és a háborúkban résztvevő katonák élelmiszerellátására.
Nicolas Appert pedig kitalált egy új módszert: erősen ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba helyezte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket, és egy ideig forrásban lévő vízfürdőben tartotta ezeket. Így a hevítés segítségével elpusztította a romlást okozó enzimeket.
Ez olyannyira sikeres volt, hogy Appert erre az ötletére egy kisüzemet nyitott, ahol ezzel a módszerrel tartósított ételeket. A híre hamar elterjedt, így a francia tengerészek már 1807-ben nagy mennyiségben vásároltak tőle.
A fáma úgy tartja, hogy a cukrászmester 1810-ben, személyesen vette át Napóleontól az Emberiség Jótevője címet, valamint azt a 12 ezer aranyat, amit az élelmiszerellátás megoldásáért korábban már felajánlott a császár.
Az oroszországi hadjáratra végül már az így készült kompótokat is magával vihette a francia sereg.
Fotó: Getty Images