Visszaesés a boltok forgalmában - több mint egy éve nem volt példa hasonlóra
2024. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,0 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,9 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ennél nagyobb csökkenésre tavaly február óta nem volt példa.
Áprilisban az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,4, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest a naptárhatástól megtisztítva.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékos emelkedésén belül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,7, a használtcikk-üzletekben 5,0, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1 százalékkal nőtt az eladások volumene, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben lényegében nem változott, míg a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,8 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,9 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 26 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1563 milliárd forintot ért el áprilisban.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal nőtt.
Az NGM pozitívan látja a helyzetet
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedéséről ír csütörtöki közleményében, úgy vélik, hogy “a kormányzati intézkedések eredményeként a fogyasztás a helyreállás szakaszában tart, ezt a folyamatot az infláció leszorítása és alacsony szinten tartása, így a reálbérek szeptember óta tartó folyamatos növekedése érdemben támogatja”.
A havi alapon, azaz az előző hónaphoz képest mért 0,9 százalékos forgalomcsökkenést az NGM szerint
“elsősorban olyan szezonális hatások okozták, mint a húsvéti ünnepekhez kötődő márciusi nagybevásárlások utáni visszafogottabb költés”
– idézi a közleményt az MTI.
A minisztérium prognózisa szerint a fogyasztói bizalom erősödésének következtében az óvatossági motívum további oldódása várható, amely a belgazdaság nagyobb teljesítményén keresztül hozzájárul a GDP növekedéséhez. Az éves szinten 5-6 százalék mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják jelenteni, így a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedési tendencia folytatása várható.
Az NGM megítélése szerint további pozitívumot jelent, hogy áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben az előző évhez képest a forgalom volumene 3,6 százalékkal bővült, ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,4 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az év első négy hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a családok több mint 2900 milliárd forintot költöttek, ami csaknem 150 milliárd forintos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az NGM megerősítette: a kormány céljainak megfelelően a gazdasági növekedés idén fokozatosan újraindul, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsol, így idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a GDP, melyet a reálbér és a munkaerőpiaci aktivitás fokozódása következtében a fogyasztás bővülése, ezáltal a kiskereskedelmi forgalom további erősödése is támogatni fog – fejtette ki kommentárjában a szaktárca.