A kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal meghaladta 2024. decemberben az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként – 6,9 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-vel.
A jelentés szerint a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal maradt el az előző havitól,
amit a KSH szerint részben a novemberre előrehozott karácsonyi vásárlások és a kiutazó turizmus növekedése magyaráz.

A KSH szerint naptárhatástól megtisztítva decemberben az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,8 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmában az eladások volumene a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,5, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 1,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,8 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 0,5 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 20 százalékkal nőttek.
Tavaly decemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1894 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 13 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
2024-ben az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal mérséklődött a volumen.
A középosztály folyamatos erősödése
Decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
A közleményben felidézték: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összességében 2,6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos erősödését jelzi. Ehhez a több mint egy éve tartó reálbér emelkedés és a lakosság vásárlóerejének erősödése mellett a magas foglalkoztatottság is hozzájárult.
A közlemény szerint a novemberi adatokhoz képest mért decemberi lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként.
Mint írják, a karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét.
Nem vásárolni utaztunk külföldre
Az NMG mindezt számokkal is alátámasztja: decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett jelentős növekedés volt az autós kiutazásokban is, 107 ezerrel több magyar rendszámú autót regisztráltak a határátkelőknél különösen Ausztria és Szlovákia irányába, aminek túlnyomó többsége mögött turisztikai célú utazás, nem pedig bevásárlóturizmus állt – írták.
A külföldi utazások növekedése érezhető hatással volt a hazai kiskereskedelmi forgalomra: a decemberi költésekből 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest. A közel 302 ezerrel több külföldre utazó magyarra vetítve ez fejenként 166-182 ezer forintot jelent, amely nem a hazai belkereskedelemben, hanem külföldön került elköltésre. Mindez azt jelenti, hogy decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott – áll a közleményben.
A fogyasztói bizalom erősödése töretlen, a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet költenek. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a januári hazai kiskereskedelmi forgalom ismét érdemben bővült – hangsúlyozza az NGM.
(MTI)