Az európai mézpiacot súlyosan érinti a dömpingszerűen érkező kínai méz, amely alacsony ára miatt megnehezíti a jó minőségű magyar méz értékesítését, írja a Világgazdaság. A repce termőterületének csökkenése is szaporítja a méhészek nehézségeit.
Köze sincs a mézhez
A Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület rendezvényén Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke és Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke beszéltek a Kínából érkező hamis méz okozta károkról. A méhész-szakértők hangsúlyozták, hogy
a kínai termék valójában nem is tekinthető valódi méznek, mivel valójában rizsszárból készül.
Ennek következtében az egyesület tagjai az Agrárminisztériummal és más európai országokkal közösen antidömping-eljárást kezdeményeztek az Európai Unióban a kínai méz ellen.
Nehéz körülmények
Az idei év nehéz körülményeket teremtett a magyar méhészek számára. A repce vetésterülete csökkent, és a virágzás idején tapasztalt hideg időjárás sem kedvezett a méztermelésnek. Bár az akácvirágzás hosszabb ideig tartott, az eredmény még így is csak közepesnek mondható.
A legnagyobb gondot azonban a méz alacsony piaci ára jelenti, ami veszélyezteti a méhészek megélhetését és a méhállomány fennmaradását.
A méhészek tönkremenése komoly következményekkel járhat, hiszen a méhek beporzási tevékenysége nélkülözhetetlen a növények szaporodásához. Az élelmiszerek 70%-a méhes beporzás eredményeként kerül a boltok polcaira. Ezért az egyesület kiemelten fontosnak tartja a mézfogyasztás népszerűsítését: mézes tematikájú események során igyekeznek közelebb hozni a termelői mézet a lakossághoz, különösen a fiatalokhoz, akik közül sokan először kóstolnak magyar mézet a rendezvények során.