Az online vásárlások napjainkban egyre népszerűbbé váltak, köszönhetően a kényelemnek és a széles választéknak, amit kínálnak. Azonban, ahogy nő az online vásárlások száma, úgy nőnek a velük járó kockázatok is. Az internetes csalások és átverések egyre kifinomultabbak, és a vásárlóknak számos potenciális veszéllyel kell szembenézniük.
Tavaly Magyarországon a csalások 72 százaléka, azaz közel 14 ezer eset, az online térben történt, ahol több mint 10 milliárd forinttal károsították meg az óvatlan vásárlókat.
A leggyakoribb átverések közé tartozik az áruk el nem küldése, hamis termékek értékesítése, vagy a vevők és eladók személyes adatainak illetéktelen megszerzése. A csalók gyakran kihasználják a tapasztalatlan vásárlókat, hamis hirdetésekkel és túlzottan kedvező ajánlatokkal csalják lépre őket Vinteden, Marketplacen vagy akár Jófogáson is. Az ilyen esetekben a vásárlók vagy egyáltalán nem kapják meg a megrendelt terméket, vagy annak egy olcsó utánzatát kapják csak meg. Emellett fennáll annak a veszélye is, hogy a csalók megszerzik a vásárlók pénzügyi adatait, amelyeket később további csalásokhoz használhatnak fel.
„A kiberbűnözők motivációja napjainkban rendkívül sokszínűvé vált. A bűnözői csoportoknak már különféle típusai léteznek. Vannak, akik civilek becsapásából, adatlopásból élnek. Van olyan típusú csoport is, amely más tevékenységeik finanszírozására használja a kiberbűnözést. Ezek a szervezett csoportok az emberek megkárosításával szerzik a pénzt, például kriptopénztárcák feltörésével, amelyekből nagy összegeket tudnak szerezni, és ezeknek az útja később nehezen követhető. Mások az adatok megszerzésével, jelszavak és hozzáférések ellopásával cégeket és egyéb szervezeteket támadnak.
A “phishing” során célzottan próbálnak valakitől adatokat szerezni.
Emögött általában nem csak anyagi motivációk húzódnak. Sok bűnözői csoport a személyes adatok kicsalására specializálódott, később számlanyitásra, és más illegális tevékenységekre használhatja adatainkat” – fogalmazott Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója.
Hozzátette: léteznek nehezebben követhető motivációk is, mint például az ukrán-orosz háború kapcsán megjelent kiberpartizán tevékenységek. Ezeket hazafias érzelmek vagy bosszú is motiválhatja.
A megelőzés a legfontosabb
Ha szeretnénk elkerülni, hogy csalás áldozataivá váljunk, a legfontosabb a megelőzés és a kellő odafigyelés. Fontos, hogy mindig legyünk szkeptikusak és éberek, és kizárólag megbízható felületeken, transzparens online eladótól vásároljunk.
„A magyarok szerintem mindig kicsit óvatos alkalmazói voltak a technológiának, nem tartozunk az innovációk korai felhasználói közé. Konzervatívak vagyunk ebben a tekintetben” – mondta a szakértő.
Ennek az óvatosságnak megvannak az előnyei és hátrányai is. Az egyik hátrány, hogy az oktatási eszközeinkben és a mindennapokban nem vesz részt olyan erővel a technológia, mint mondjuk Ázsiában vagy Észak-Európában. Emiatt az emberek tájékozottsága, védelmi reflexei és felkészültsége sem olyan erősek, mivel nem készségszinten használják az alkalmazásokat.
„A kiberbűnözők ezt ki is használják. Én is kaptam pár napja egy üzenetet a rendőrségtől, hogy tartozom nekik pénzzel, és ezen a linken kell befizetni. Ha nem lennék tudatos, könnyen bedőlhettem volna a trükknek” – tette hozzá – Keleti Arthur.
Nem kell mindenre rákattintani
A bűnözők számára az elsődleges cél a bizalom kiépítése, amelyet kétféle módon érhetnek el. Az egyik jellemző mód, hogy olyan csatornákon érkeznek az üzenetek, amelyekben megbízunk, például SMS-ben, vagy a fiatalabb generáció esetében Instagramon vagy Facebookon.
Épp ezért, a szolgáltatóktól kapott üzenetekkel kapcsolatban először mindig győződjünk meg róla, hogy azok valódiak-e. Ha valakinek feltörik a Facebook oldalát, nemcsak hirdetéseket helyezhetnek el, hanem az ismerőseit is zaklathatják.
„Ha egy ismerőstől érkezik megkeresés, másképp kezeljük. Az emberek nem szeretik a konfliktusokat, és ha jön egy váratlan üzenet, hogy segítségre van szükség, általában nem kezdenek el kérdezősködni. Ilyenkor érdemes egy ellenőrző kérdést feltenni, például ha egy régi diáktársunk kér segítséget, megkérdezhetjük, “Ki volt a padtársam?” Ez egyszerű – és valóban nem elegáns- de hatékony” – mondta a szakértő.
Így vásárolhatunk biztonságosan
- Mindig ellenőrizzük, hogy az üzenetek valódiak-e, és ne kattintsunk ismeretlen forrásból származó linkekre!
- Használjunk megbízható webhelyeket és ellenőrizzük az eladó hitelességét!
- Ne adjunk ki személyes adatokat, például bankkártyaszámot, üzenetben!
- Kerüljük az előreutalást, és ha mi vagyunk az eladók, csak utánvéttel postázzunk!
- Ha bármilyen gyanús üzenetet kapunk, mindig ellenőrizzük több forrásból, mielőtt cselekszünk!
- Webshop esetében alaposan ellenőrizzük az oldalt! (Nézzük meg, mikor jött létre, olvassuk el az értékeléseket, az adatvédelmi szabályzatot, és hogy hol történik a fizetés)
- Ne adjunk meg kártyaadatokat közvetlenül az oldalon!
Ha mégis besétáltunk a csapdába
Ha mégis áldozatokká váltunk, érdemes a hatóságokhoz fordulni. Minél előbb tegyünk bejelentést, hogy megpróbálják visszaszerezni az adatainkat és pénzünket.
Az AI mindent megváltoztathat
„Az AI fejlődésével a csalások is egyre fejlettebbé válnak, hiszen rengeteg mindent helyettesíteni tud, mind a támadó, mind a védekező oldalon. A mesterséges intelligencia jól tud adatokat elemezni, kontextust és mintákat keresni, ami sokkal könnyebbé teszi a támadásokat is. Az automatizálás pedig segít abban, hogy ezek a rendszerek akár 24 órában is olajozottan működhessenek. A zsarolóvírusos tárgyalások során például egyelőre ember beszélget emberrel, de ez is meg fog változni, akárcsak a cégek ügyfélszolgálatainál, itt is jól bevethető lesz majd a mesterséges intelligencia” – mondta Keleti Arthur, kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója.
Hozzátette, néhány éven belül megjelenhetnek az AI-vezérelt digitális asszisztensek, ezek rendszerezik majd az emaileket, és megválaszolhatják majd helyettünk az üzeneteket is.
A szakember arra számít, a digitális asszisztens hatékonyan kiszűri majd a spam és csaló üzeneteket, az adathalász próbálkozásokat.
Egy nap az internetes tudatosságért
Idén szeptember 25-én rendezik meg az az Informatikai Biztonság Napját. Ezen a konferencián innovációk és szakmai termékek is bemutatkoznak majd, és neves előadók ismertetik a szektort meghatározó szervezetek aktuális álláspontjait. A rendezvényen mindenki jelen lesz, aki számít: az IT-biztonsággal kiemelt szinten foglalkozók mellett az auditorok, biztonsági vezetők, gyártók, szervezeti döntéshozók, tanácsadók, disztribútorok, gazdasági- és cégvezetők, és az IT-beszerzéseket intézők is. Az idei sztárvendég az adatvédelmi hősként elhíresült Max Schrems lesz majd.