Bedőlni látszanak a nemzetközi ellátási láncok, ráadásul 10 éves csúcsán áll a pamut ára is. Utóbbi abból fakad, hogy az európai és az amerikai gyártók nem vehetnek gyapotot az ujgurok lakta Hszincsiang kínai régióból, ahol a kommunista ország rabszolga munkára kényszeríti a muszlim kisebbséget.
Hiába volt viszonylag jó az idei gyapottermés az Egyesült Államokban és Kínában, a pamut világpiaci ára rég nem látott magasságban van. Fontonként 1, 16 dollárba kerül, amire 2011 óta nem volt példa.
Persze erre még rájön a nemzetközi szállítmányozást sújtó probléma, ami a szállítási kapacitások nagy részének lekötéséből fakad, melynek következtében a szokásos 1000-1500 dollár közötti konténerárak már több mint 10 ezer dollárnál járnak.
A szankciók és egy érdekes húzás is áll a drágulás mögött
Kína rendkívül negatív hozzáállása az ujgurokhoz azt eredményezte, hogy a Trump-kormányzat 2020 decemberében a kényszermunkával kapcsolatos aggodalmak miatt blokkolta az amerikai vállalatok számára a Kína nyugati Hszincsiang régiójából származó gyapot és gyapottermékek importját. Ezt a szankciót a szakértők szerint a Biden-kormány sem fogja feloldani.
Ez arra késztetett jó pár kínai vállalatot, hogy az Egyesült Államokból szerezze be a gyapotot, és abból készítsenek árukat, majd a készterméket visszaszállítsák az USA-ba és más piacokra. A probléma egyébként Európát is érinti: a rabszolgamunka miatt a kontinens ruházati cégei sem vásárolnak Hszincsiangból, és EU-s szankciók is érvényben vannak.
Ha pedig ezen okok nem lennének elegendőek, a drágulást még az Egyesült Államok gyapotföldjeit sújtó aszály is fokozza.
Búcsú Kínától
A hatás már világszerte érződik, az ellátási lánc problémáival együtt komoly kihívások elé állítják a gyártókat a jelen gazdasági helyzetben. A Benettonhoz hasonló divatmárkák emiatt egyre inkább el is fordulnak az ázsiai olcsó gyártási központoktól. Ahogyan a például a Zara is, az olasz vállalat is úgy döntött, hogy közelebb hozza a termelését Európához, illetve bővíti a kontinensen lévő lehetőségeit.