Megkezdték az őszi tógazdasági lehalászásokat és a természetes vizek horgászati célú haltelepítését – tudatta Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke az Akasztói Horgászpark és Halascsárdában tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) kötött együttműködési megállapodások értelmében közösen dolgoznak azért, hogy Magyarországon egyre több halat termeljenek, és a mintegy 770 ezer horgász igényeit is egyre jobban ki tudják szolgálni.
Már nemcsak pontyot telepítenek, hanem egyre több ragadozóhalat, egyebek mellett süllőt, csukát, keszegféléket és olyan kuriózumnak számító halat is, mint a compó.
Az elmúlt évben a tógazdasági termelésnek köszönhetően nagyjából 22 ezer tonna halat halásztak le Magyarországon, mintegy 4 százalékkal többet, mint 2019-ben.
Magyarországon a tógazdaságokban termelt halfajok mintegy 80 százaléka étkezési ponty, amelyből nagyjából 12 ezer tonnát juttatnak évente a piacra, a második leginkább kedvelt faj az afrikai harcsa lett, amelyből Európában Magyarország a legnagyobb termelő. Intenzív telepeken az elmúlt évben összesen 5277 tonna halat termeltek, amelynek 97 százaléka afrikai harcsa, 3 százaléka pedig tokféle volt.
Növelnék a halfogyasztást
Arra törekszenek, hogy az évi egy főre jutó 6,7 kilogramm halfogyasztást 10 kilogramm körüli értékre növeljen. Ezt többek közt úgy érnék el, hogy a hazai halakat egy Halpéntek elnevezésű akció keretében is népszerűsítik, arra buzdítva mindenkit, hogy péntekenként hal kerüljön az asztalra.
(MTI)