Az 1 és 2 forintosok forgalomból kivonását annak idején gazdaságossági szempontokkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az érmék előállítása a névérték többszörösébe, 2, illetve 6 forintba került. Azóta pedig már az emberek szívesebben használnak kártyát mint készpénzt, sőt, az 5 forintos pénzérméket a legtöbben el sem veszik, ha fizetéskor visszajár. Vagyis jogosan merül fel sokakban a kérdés, hogy meddig lesz még helye a fizetőeszközök sorában az 5 és 10 forintosoknak. A Pénzcentrum megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot a témáról.
Az MNB hatályos készpénz-stratégiájában a jelenlegi érmecímlet-struktúra megtartásáról döntött a Monetáris Tanács. Az 5, 10, 20 és 50 forintos érmék használatának forgalmi adatai azt mutatják, hogy egyik érmecímlet bevonására sincs szükség a közeljövőben. Az elmúlt években a legkisebb érmecímlet, az 5 forintos aránya a forgalomban lévő érmék összetételében nem változott, több mint egy évtizede stabilan 33 százalék körüli. Az 5 forintosok aktívan részt vesznek a készpénzforgalomban, nem figyelhető meg a forgalomból történő kicsapódás (ahogy ez az 1 és 2 forintosok bevonása előtt történt) ezért jelenleg nincs napirenden sem 5 forintos, sem pedig az ennél nagyobb címletek bevonása
– közölte az MNB. A lap a központi bank 15 évvel ezelőtti tanulmányát is megemlíti, amelyben az 1 és 2 forintosokkal kapcsolatban a vásárlóérték jelentős csökkenéséről írtak, amelynek következtében egyre kevésbé használtuk ezeket a pénzeket. “Az érmékért jó ideje már semmit sem lehetett venni, csupán a napi bevásárlásaikkal összefüggő, rendszerint kisebb összegű készpénzes tranzakciók pontos elszámolásához volt rájuk szükség” – idézik a szöveget, és felteszik a kérdést, hogy a jelenlegi árak mellett nem ugyanez a helyzet a legkisebb érméink esetében.
A Nemzeti Bank válaszából kiderül, hogy ennél kicsit bonyolultabban érdemes gondolkodni.
A forgalomban levő fizetőeszközök címletstruktúrájának meghatározása, vagy megváltoztatása – így például egy érmecímlet bevonása – nem ítélhető meg pl. a fémárak vagy az általános infláció alakulását vizsgáló, pillanatnyi szempontok alapján. Mivel hosszú távú és a lakosság széles rétegeit érintő, magas társadalmi és privát költséget generáló döntések meghozataláról van szó, azokat minden esetben széles körű, és a készpénzellátási lánc valamennyi érintettjére kiterjedő, alapos mérlegelésnek kell megelőznie.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Durva drágulást jelentett be az OTP - a számlák, a...
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
