Elképesztő infláció, ezer forintos kenyér, emelkedő rezsiárak – hetek óta nem telik el nap anélkül, hogy ne jelenne meg valamilyen vészjósló, felháborító vagy egyszerűen csak mindezidáig elképzelhetetlen hír a folyamatosan növekvő árakról és azok következményeiről. De vajon azon kívül, hogy előreláthatólag a spórolásra kell berendezkednünk, milyen hatással van pszichésen a mindennapjainkra ez az állandóan változó, kiszámíthatatlan élethelyzet? Mit tehetünk azért, hogy elkerüljük azt, hogy belecsússzunk egy véget nem érő negatív spirálba, aminek a végén csak a vélt vagy valós kilátástalansággal és reménytelenséggel találjuk szemben magunkat?
A szomszédban zajló ukrán-orosz háború, a rég nem látott aszály, az elképesztően labilis geopolitikai helyzet – sok mindennel lehet magyarázni, hogy miért és hogyan növekedtek az árak az elmúlt években, különösen az elmúlt egy évben. Természetesen nekünk nem tisztünk ebben igazságot tenni, nem is fogunk, de érdemes egy pillantást vetni a tényekre. Idén májusban az egy évvel ezelőtti árakhoz képest a KSH adatai szerint 18,6 %-kal voltak magasabbak az élelmiszerárak. A Magyar Nemzeti Bank elemzői pedig még csak a következő hónapokra jósolják az infláció valódi kicsúcsosodását: előzetesen nagyjából akár a húsz százalékot is elérheti. Mindemellett a fűtési szezon előtt sokaknak fogalmuk sincs, hogy miből és hogyan fogják átvészelni a hidegebb hónapokat, átlagfogyasztónak minősülnek-e vagy esetleg a hétszeres árat kell megfizetniük a gázért: egyszóval óriási a létbizonytalanság, olyan, amilyennel régen nem kellett szembenéznünk. A jelenlegi helyzet nem csupán a pénztárcánkra, de a mentális egészségünkre is súlyos következményekkel jár és ez egy olyan spirált eredményezhet, amiből nehéz kikeveredni.
A félelem gyökere és haszna
Nem kell messzire visszamennünk az időben, ha meg akarjuk vizsgálni, hogy milyen hatással van az egyénekre egy olyan esemény, ami az egész társadalmat érinti: a koronavírus ezt ugyanis tökéletesen megmutatta. Egy olyan esemény, ami alapjaiban rengeti meg a mindennapjainkat, ami sosem látott kihívások elé állít és teljesen felborítja a biztonságérzetünket, kihat a mentális egészségünkre is. A bizonytalanság nyomán az emberek például elkezdenek irracionális módon túlköltekezni, még akkor is, ha erre semmilyen fedezetük nincs.
Ahogy a Covid, úgy a folyamatosan növekvő infláció is gazdasági bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot eredményez, ami akár krónikus stresszt is okozhat, ez pedig visszahat a gazdasági termelésre – és máris a huszonkettes csapdájában találjuk magunkat.
Egy ember életében minden változás, ami kimozdít a mindennapok rutinjából alapvetően kényelmetlen és félelemmel jár. Amikor megjósolhatatlan a jövő, amikor elveszik a biztonság, akkor ez a félelem a legtermészetesebb emberi reakció
magyarázta lapunknak Dr. Makai Gábor, klinikai szakpszichológus. – A félelem ilyen helyzetben előnyös: az ember elkezdi mozgósítani a meglévő erőforrásait, megpróbál a megoldás irányába haladni, szóval a félelem miatt egyszerűen adaptálódik az új élethelyzethez. Ez lehet a pozitív kimenetele a dolognak.
Félelemből szorongás, szorongásból pánik
A szakember szerint azonban akkor, ha túl sok a rajtunk kívül álló, folyamatosan változó tényező, akkor az alapvetően hasznos félelem, ami tevékenységre sarkall, a visszájára fordulhat.
-Ilyen esetben könnyen válhatunk passzívvá, visszahúzódóvá. Szó szerint az történik, hogy maga alá temet a rengeteg negatív hatás, úgy érezzük, hogy mi csak elszenvedői vagyunk az eseményeknek, nincs beleszólásunk az alakításukba. Egy ilyen, folyamatos készenléti állapotban nagyon hamar képesek vagyunk pszichésen lemerülni: az alapvetően pozitív előjelű félelem szorongássá alakul, ami komoly következményekkel járhat.
A krónikus stressz járhat különböző erősségű pánikreakciókkal, alvászavarral, szélsőségesen negatív hangulattal
– mondta a szakértő. – Ebben a helyzetben, amennyiben ez állandósul, vagy egyszerűen csak hosszabb ideig fennáll, elkezdjük torzítani a valóságot, mindent sokkal borúsabban látunk, mondhatjuk, hogy elkezdjük elveszíteni a képességünket a racionális gondolkodásra.
Egy negatív örvény foglyai
A legfontosabb kérdés persze az, hogy mit lehet tenni akkor, ha azt tapasztaljuk magunkon, hogy nap nap után egyre kilátástalanabbnak, sötétebbnek látjuk a helyzetünket és lehúz a reménytelenség?
-Fontos, hogy megálljunk, megvizsgáljuk a helyzetünket és reagáljunk rá. Ez amennyire egyszerűnek hangzik, egy ilyen helyzetben nem éppen könnyű megtenni. Ha úgy érezzük, hogy túl sok a világ őrülete, a saját, egyéni szintünkön kell elkezdeni megnézni a problémákat, legyen szó akár a magas árakról, akár a rezsiről, de ez minden helyzetben hatásos lehet. Például írjuk össze, hogy mire mennyit költünk, hol tudunk belőle visszavenni, vagy mondjuk melyik az a része a háznak, amit nem kell feltétlenül fűteni – magyarázta a szakpszichológus.
-Egyéni szinten kell reagálni: ez a legfontosabb. Fontos viszont, hogy ne szigeteljük el magunkat, ne magányosítsuk el magunkat, mert egy ilyen helyzetben ez csak ront az állapotunkon.
Az ilyen szituációkban, pont azért, mert nem a valóságnak megfelelően látjuk a dolgainkat, azt gondoljuk: örökké tart majd ez a helyzet.
De erről természetesen szó sincs, főleg akkor, ha arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mi mit tehetünk azért, hogy jobbá, vagy legalábbis elviselhetővé tegyük a mindennapjainkat.
Minden mindennel összefügg
Szakemberek szerint nem csupán az infláció hat rosszul a mentális egészségünkre, hanem fordítva is: egyszóval a saját pszichénk akár rosszabbá teheti azt, ahogy megéljük az árak növekedését. A kutatások azt mutatják, hogy a vásárlók rendszeresen követik az árak alakulását és mivel az adott helyzetben ezek növekednek, ezt vetítik ki a jövőre is. Egyszerűen fogalmazva: ha azt hisszük, hogy az árak folyamatosan ebben a tempóban fognak növekedni, mint az infláció során, hajlamosak vagyunk egyre inkább csak a pillanatban élni. Vagyis arra, hogy itt és most meglegyen minden, amihez hozzászoktunk – ezzel a fogyasztói szokással pedig mi magunk is ugyanúgy részesei leszünk az árak növekedésnek.
Ben Rutt, pszichológus, mentálhigiéniás szakértő is erre mutat rá egy írásában, amiben a nehéz gazdasági helyzetekben jellemző, úgynevezett heurisztikus gondolkodásra, problémamegoldás veszélyeire hívja fel a figyelmet. A lényege az, hogy nem alapos vizsgálatok útján, hanem csupán felületes információk és előzetes tapasztalatok alapján vonunk le következtetéseket és ezek alapján is cselekszünk. Ezek az egyébként teljesen természetesen cselekvések és reakciók pedig sok szempontból még súlyosabbá tehetik az inflációt.
- Túlzott kockázatkerülés: A lényege az, hogy szeretnénk elkerülni a jövőbeli nehézségeket és tartva tőle, hogy napról-napra drágulnak az élelmiszerek és szolgáltatások, egyszerűen felvásárolunk mindent, ami éppen akciós, vagy relatív jó árban van – ezzel pedig csak olajat öntünk a tűzre.
- Láthatatlan tranzakciók: Kutatások bizonyítják, hogy különösen nehéz gazdasági helyzetben a bankkártyák használata megugrik, még azoknál is, akik egyébként készpénzt használnak. Ennek a pszichológiai magyarázata, hogy ezeket a kézzel nem fogható, láthatatlannak számító tranzakciókat kevésbé érezzük megterhelőnek, mint azt, amikor ténylegesen pénzt kell kiadni a kezeink közül. Ugyanez igaz a hitelkártyákra is, amikkel az infláció idején sokkal inkább hajlamosak vagyunk mínuszba menni, amit természetesen később még nehezebb lesz visszafizetni.
- Korlátozott tartalomfogyasztás: Az információk áramlására is hatással van a nehéz gazdasági és politikai helyzet. A szakértő szerint ilyenkor az emberek nagyon minimális, általában a közösségi médiában legnépszerűbb és legegyszerűbb információk alapján tájékozódnak és hoznak döntéseket. Ezek pedig – mint ahogy azt rendszeresen hangsúlyozzák is a szakemberek – gyakran megtévesztő, ellenőrizhetetlen, adatokat és tényeket nélkülöző források.
- Döntési nehézség: Köztudott és immár többször bizonyított tény, hogy stresszhelyzetben – főleg ha az hosszú ideig fennáll – nehezebben, ráadásul általában rosszul is hozunk döntéseket. Ennek a magyarázata az, hogy nem mérjük fel kellően a kockázatokat és a lehetőségeket.