Ezért lett méregdrága a tészta Magyarországon
Nagyon megdrágultak az élelmiszerek, de a tésztafélék ára még ezen belül is brutális magasságokba került. Egyes importtészták esetén különös dolgokat tapasztalhatunk – írja a Telex. Hogy lehet az, hogy például a népszerű olasz Barilla tészta nálunk kétszer-háromszor olyan drága, mint Európa más országaiban? Ki teszi zsebre az árkülönbözetet? A Telex megkérdezte a hazai tésztagyártókat, és áruházláncokat is.
Élelmiszerárak: már vizsgálódik a versenyhivatal
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi szektort, valamint piaci jelzéseket értékel annak ellenőrzésére, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében. Ennek feltárása érdekében a tej- és tejtermékek piacán indította el az első gyorsított ágazati vizsgálatot a GVH, vizsgálva az értéklánc minden szereplőjét.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség természetesnek tartja, hogy a GVH ilyen magas infláció esetén vizsgálatokat indít és tiszteletben tartják a hatóság döntéseit, ugyanakkor Vámos György azt mondta, hogy a fogyasztói árak emelkedését a kereskedelemben döntő részben a feldolgozói átadási ár emelkedése okozta – írja a 444.hu. Tehát a kereskedők is ártatlannak vallják magukat az inflációban, hiszen eleve drágán kapják az árusítható termékeket.
Alapvető élelmiszer ára csökkenhet februártól
Átlagosan 900 forintot kellett tavaly decemberben egy kiló fehér kenyérért fizetni. Jó hír, hogy februártól csökkenni fog a malomiparban a liszt ára, ami csökkentheti a bolti árakat. Ennek viszont nem mindenki örül.
Vannak nyertesei is az inflációnak
Noha az infláció egyáltalán nem egyforma mértékben érinti a gazdaság különböző területeit, senkit sem kímél. De korántsem biztos, hogy mindenki a vesztes oldalon áll a magas inflációs környezetben. Vannak ugyanis akiknek a bevételei nagyobb ütemben nőnek, mint a kiadásai, vagyis képesek a költségeik emelkedésénél gyorsabban növelni a jövedelmüket. Ők az infláció nyertesei. De vajon kik ők, és miért? A G7.hu cikke többféle megközelítésből választ ad a kérdésre.
Az energiaár-inflációban is uniós csúcstartóvá válhat Magyarország
Amíg minden európai országban mérséklődik az áremelkedés, vagy egyenesen csökkennek az energiaárak, addig hazánkban egyedüliként továbbra is gyorsul a drágulás – írja az Mfor. Ezen eltérő tendencia mögött egyfelől a rezsicsökkentés, másfelől az állhat, hogy a magyar kormány az orosz gázfüggőséget még a szomszédos országoknál is kevésbé volt hajlandó mérsékelni.
Akkor vettük a legtöbb orosz gázt, amikor a legdrágább volt
A gáz tőzsdei ára mostanában köbméterenként 250 forint körül alakul. A hozzánk érkező orosz gáz beszerzési ára egyelőre ennél jóval magasabb – írja a 24.hu. A kormány valós piaci árnak 1020 forintot lőtt be tavaly júliusban, a vállalkozások pedig ennél is drágábban jutnak a gázhoz, ami durván megtolja az inflációt.
Két szomszédos faluban is bezárt a patika Somogy megyében
A mezőcsokonyai és a somogysárdi gyógyszertárak üzemeltetője azt mondja, már nem tudja vállalni a feladatot, főként a szakemberhiány és a dráguló rezsi miatt. Mezőcsokonya már tárgyal egy új üzemeltetővel, de még hónapokig tarthat, mire megegyeznek – hangzott el az rtl.hu riportjában. Addig a helyieknek több kilométert kell utazniuk, ha gyógyszerre lenne szükségük.
Felfelé indulnak az üzemanyagárak szerdán
A Mol emeli a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát is. A benzin esetében a nagykereskedelmi ár emelése bruttó 10 forintot jelent, míg gázolaj beszerzési ára 5 forinttal emelkedik – írja a holtankoljak.net-re hivatkozva az Infostart. A piacon a benzinkutak ettől eltérően alakították a kiskereskedelmi árakat az elmúlt két hétben, így szinte lehetetlen megjósolni, hogy szerdán milyen átlagáron lehet majd tankolni a kutakon.