Októberben 3,5 százalékos inflációval kalkuláltak a szakértők, ami decemberre akár egy egész százalékponttal megemelkedhet, írj a Portfolio. Azt egyelőre nem látni, hogy a forintgyengülésnek milyen erős hatása lesz majd a magyar árakra.
Gyorsan növekszik
Szeptemberben a jegybank által áhított 3 százalékra csökkent az infláció Magyarországon. Az öröm rövid életűnek bizonyult: októberre már 3,5 százalékos inflációval számoltak, ami az év végére 4,4 százalékra is emelkedhet.
“A gyorsulás mögött két fő tényező húzódik” – nyilatkozta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Portfoliónak. “Egyrészt a tavalyi év alacsony bázisa, másrészt pedig egy ismételten jelentősebb egyhavi átárazás.” A tavalyi év második felének alacsony bázisának több oka is van: a forint visszaerősödése, az energiaárak korrigálása, az élelmiszer-árrobbanás utáni stabilizálódás, illetve a recessziós gazdasági környezet. Többek között a minimálbér tervezett, 12 százalékos növelése is hozzájárul az inflációs nyomáshoz.
Szakértők szerint decemberig egyre erősödő inflációs nyomásra számíthatunk, és 2024-ben további árnövekedési kockázatokkal is számolnunk kell. Az MBH Elemzési Centrum emelte jövő évi inflációs előrejelzését 3,6 százalékról 3,8 százalékra – leginkább a forint közelmúltban látott gyengülése miatt, ami után várhatóan nem fog már tartósan 400 alá visszabukni az EUR/HUF devizapár -, míg az Unicredit elemzője, Becsey Zsolt, 4,6 százalékos szintet jósol.
A maginfláció akár 5 százalék közelében is stabilizálódhat 2025 közepéig.
Amennyiben a forintra nehezedő eladói nyomás nem enyhül, az MNB akár kamatemelésre is rákényszerülhet a forint védelme érdekében, figyelmeztet a Portfolio. “A forintgyengülés (és ennek inflációs kockázatai) miatt felvetődik a kérdés, hogy meddig vár a Magyar Nemzeti Bank a beavatkozással” – fogalmazott Virovácz.
A jelenlegi monetáris stratégiát figyelve vélhetően a jegybank kivár addig, amíg elül az első sokkhatás: a döntéshozatal a novemberi kamatdöntő ülésen várható.