A vásárlók szerint 60 százaléknál is magasabb az infláció
60 százaléknál is magasabbnak érzik a magyarok az inflációt
Hónapról hónapra többet költenek a magyarok élelmiszerre. A Publicus Research által április elején készített felmérésben megkérdezettek decemberben átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra,
a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.
A Publicus mérése szerint az inaktívak, tehát a valamilyen okból nem dolgozók (háztartásbeliek, tanulók) egyre kevesebbet költenek havonta élelmiszerre: decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot
.
A megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont 65 százalékos drágulásról számoltak be. Decemberben a megkérdezettek 56 százaléka rendszeresen találkozott áruhiánnyal, április elején már csak 43 százalékuk. Az április elején még mindig áruhiányra panaszkodók kétharmada cukrot nem tudott venni, felük a tejet nem találta, harmaduk a lisztet, 30 százalékuk az étolajat.
Szlovákia lehagyott bennünket
A szlovák éves inflációs ráta 15 százalék alatt lassult, 2021 eleje óta a legnagyobb mértékben lassult – írja a Portfolio.
A szlovák fogyasztói árak márciusban 1,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, ami jelentős lassulás, így az éves inflációs ráta 14,8 százalékra csökkent a korábbi 15,4 százalékról. A cikk emlékeztet: Magyarországon márciusban 25,2 százalék volt az infláció, ami ugyan alacsonyabb a februári 25,4 százaléknál, viszont meghaladja az elemzők által előzetesen várt 24,9 százalékot. A maginfláció 25,7 százalékra emelkedett az előző havi 25,2 százalékról. Hó/hó viszonylatban viszont csak 0,8 százalék volt a drágulás mértéke.
Orbán Viktor: Még nem vezetjük ki az ársapkát
Áprilisban érzékelhetően csökkenhet az infláció, májusban és júniusban pedig már határozottabban mérséklődhet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az ársapkát azonban még nem vezetik ki, az indoklás szerint azért, mert az áruk spektruma még szűk.
Elviszi a pihenésre szánt pénzt az infláció
Megtorpant a szálláshelyek forgalmának helyreállása, így minimálisan, 0,4 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma februárban – a belföldiek vendégéjszakái 13,3 százalékkal csökkent, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 17,3 százalékkal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését és az idegenforgalom folytatódó helyreállását mutatja – írja a Piac és Profit.
A cikkben felhívják a figyelmet arra, hogy kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a hazai reálbérek csökkenése fékezheti, de erre a jelek szerint egyelőre nem került sor.
Indul a spárgaszezon – az árakban nincs köszönet
Április eleje-közepe táján indul a spárgaszezon. A spárga azonban igencsak drága zöldségek közé tartozik, az árak borsosak. A spárga ára 2023 tavaszán 4000 forint és 6000 forint/kg között mozog; a fagyasztott spárga ára, ami egész évben kapható, jelenleg 4000 forint/kg körül ingadozik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
Ha ezt a három számot látod a műanyag csomagoláson, azonnal...
