Az Eurostat végleges adatai szerint februárban az előzetes becslésnek megfelelően 8,5 százalékra csökkent az éves infláció az euróövezetben a januári 8,6 százalékról, miután októberben még rekordszinten, 10,6 százalékon állt – írja az MTI. A februári adat kilenchavi mélypontot jelent, azonban jóval meghaladja az Európai Központi Bank 2,0 százalékos inflációs célját.
Januárhoz képest az euróövezetben 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban, amikor 0,2 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
Az éves árindex emelkedéséhez a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek járultak hozzá, a növekedés 15 százalékra gyorsult a januári 14,1 százalékról.
Az energiaárak emelkedése 13,7 százalékra lassult februárban a januári 18,9 százalékról.
A nem energiaipari cikkek 6,8 százalékkal drágultak a januári 6,7 százalék után, a szolgáltatások ára februárban 4,8 százalékkal nőtt a januári 4,4 százalékot követően.
Az energia, élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek nélkül az éves maginfláció a januári 5,3 százalék után februárban 5,6 százalék volt. A havi maginfláció 0,8 százalékos volt a januári 0,8 százalék csökkenés után.
Továbbra is Magyarországon a legnagyobb a drágulás
Hazánkban idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Az Eurostat friss adatai kapcsán a 444.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon az élelmiszerek inflációja csökkenő tendenciát mutat, de így is az egekben van, 47 százalékon.
Az európai uniós inflációs adatok alapján Magyarországon a friss, alacsony zsírtartalmú tejnek a legmagasabb az inflációja az összes élelmiszer közül: 80 százalékkal drágább most, mint egy évvel ezelőtt volt.
Második helyen van a tojás (79 százalék), utána jön a sajt és túró (78), a vaj (75) és a kenyér (75).
Uniós átlagban ezek a termékek jóval kevésbé, 20-30 százalékkal drágultak – írja a 444.hu.
Két terméknek magasabb az uniós inflációja a magyarnál: az egyik a cukor (61 százalék és 17 százalék), a másik a liszt (10 és 26 százalék), ám ezek itthon hatósági árasak.