Egyre több magyar tartja euróban a megtakarításait
A forint 2022-es földbeállását és az évtizedes távlatokban nem tapasztalt mértékű infláció elszabadulását követően nálunk is felütötte fejét az euroizáció – derül ki az NN Biztosító kutatásából, amit a hvg.hu ismertetett. Az euroizáció azt a jelenséget takarja, amikor egy ország lakói spontán kezdik el használni az eurót a mindennapokban annak ellenére, hogy nem az a hivatalos fizetőeszköze az adott országnak.
Nagy Márton közölte, mikor lesz realitása a magyar eurónak
Akkor jöhet el reálisan az euró bevezetésének ideje, amikor elérjük vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90-95 százalékát – erről is beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjújában, amit a Világgazdaság szemlézett. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint tagadhatatlan, hogy a válságkezelésben valóban lenne kedvező hatása az eurónak, de a kormány nem emiatt ódzkodik tőle, hanem mert az önálló monetáris és felügyeleti politika segítheti a gazdaság felzárkóztatását. Az interjúban szó esik még többek között a ferihegyi reptér visszavásárlásáról, a magyar élelmiszeriparról, a Baross Gábor Hitelprogramról, az extraprofitadóról és a forintárfolyamról is.
Négy élelmiszer estén jöhet nagyobb árcsökkenés
Továbbra is az élelmiszerárak csökkenését jelzik a világpiaci folyamatok: az orosz búza nagy mennyiségben megjelent a piacokon, ami 17 hónapja nem tapasztalt mélységbe nyomja az árakat – írta a Bloomberg nyomán a Napi.hu. A cikk szerint rövidesen a hazai fogyasztói árakban is meg kell jelennie a világpiaci árak mérséklődésének. A globális folyamatok alapján négy termékkör esetében várható árcsökkenés.
Rengeteg árstopos élelmiszert vásároltunk
A NielsenIQ készített átfogó vizsgálatot minden élelmiszer-kategóriában, amiből kiderült, hogy jelentős forgalomnövekedést tapasztaltak néhány árstopos terméknél – írja az adatokat közlő 24.hu. Nem véletlen, hogy sokan fordultak az utóbbi időszakban az olcsóbb termékek felé, mivel uniós szinten Magyarországon a legmagasabb az infláció mértéke. Ráadásul az áremelkedés miatt kevesebbet is vásároltunk.
A cégek 62 százaléka tervez béremelést idén
Az idén a cégek 62 százaléka tervez béremelést, 6-10 százalék közöttit, közölte a Profession.hu állásportál felmérése alapján az MTI. A válaszolók 87 százaléka a bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölte meg, emellett 51 százalékuk megemlítette az új munkavállalók megszerzését is.
Óriási létszámleépítés a Magyar Postánál
1200 fős csoportos létszámleépítésről döntött a Magyar Posta, közölte a vállalat kedden. Az MTI által idézett közleményükben azt írják, a döntést annak érdekében hozta meg a társaság, hogy „a jelenlegi szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is meg tudja őrizni működésének stabilitását”. Azt ígérik, a létszámcsökkentés a szolgáltatási színvonalat nem érinti.
Mégsem az orosz gáz hiánya jelenti a legnagyobb veszélyt Európára?
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Európa gázellátását jobban sújthatja a kínai kereslet vártnál nagyobb mértékű megugrása idén, mint az orosz gázszállítások teljes leállása – írja a Bloomberg nyomán a Portfolio. A jelentés szerint ez ismét fokozná az üzemanyagért folyó globális versenyt, és az árakat akár a tavaly nyáron tapasztalt „fenntarthatatlan” szintekre is visszaemelhetné.
Mikor csökkenhet a lakossági piaci gázár?
Az európai tőzsdei gázár sokat esett azóta, hogy tavaly hétszeresére emelték az átlagfogyasztás fölötti lakossági gázárat. Kérdés, hogy ez utóbbi mikor követheti a csökkenést, és hogy az átlagfogyasztás alatti igen olcsó ár meddig maradhat? A Napi.hu cikke.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
