Jövőre sem áll meg a drágulás: ezekért 2022-ben még többet fizetünk
Nehezen tudnánk olyan árut mondani, ami nem drágul manapság, vásárlóként azonban jelentősebb áremelkedést érzünk a pénztárcánkon, mint ami az adatokból kitűnik. Ennek kapcsán Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője a WMN-nek adott interjújában elmagyarázta: a fogyasztói kosarunk, hogy mire mennyit költünk, egyénenként eltérő, és ha mi éppen abból a cikkből vagy szolgáltatásból vásárolunk többet, aminek jelentősen ugrott az ára, nagyobb inflációt érzékelünk, mint ami a hivatalos álláspont, és ami az átlagos áremelkedést jelöli. Míg egyes élelmiszerek ára 10–20 százalékkal nőtt, addig másoké csökkent – ez adja ki a viszonylag alacsony, mindössze 3,2 százalékos inflációt – ha valaki azonban jellemzően a drágább termékekből fogyaszt többet, úgy tűnhet, hogy meredeken drágul minden.
A járvány alatt a szolgáltatások igénybevétele elmaradt, hiszen az emberek nem tudtak utazni, étterembe, színházba menni. A fogyasztók jellemzően otthonról, az otthonukra költöttek: felújítottak, elektronikai termékeket és bútorokat rendeltek, tehát óriási kereslet nyílt az elektronikai és faipari termékekre.
A szakember egy közhiedelmet is eloszlatott: az infláció nem a szegényebb társadalmi rétegeket sújtja elsősorban. Ők általában súlyos adósságokkal vannak megterhelve, éppen ezért nekik “jót tesz” az infláció, hiszen az adósok ilyenkor nagyságrendileg ugyanazt a nominális összeget fizetik vissza, ami viszont már kevesebbet ér a gazdaságban. A hitelezőknek már nem ennyire kedvező a helyzet, ugyanis kevesebbet ér majd a pénzmennyiség, amit visszakapnak.
Kiemeli: az infláció leginkább a nyugdíjasok számára rossz, erre a megoldás a minimálnyugdíj felemelése lenne, hiszen a nyugdíjasok jelentős részének kevesebből kell megélni, mint a létminimum. Pogátsa kiemelt még egy tényt, nevezetesen, hogy nemzetközi összehasonlításban messze nálunk a legmagasabb a minimálbért sújtó adó; többkulcsos adórendszerre lenne szükség, és azt is üdvözölné, ha az üzemanyag adóterheit csökkentené az állam a közösségi közlekedés esetében, továbbá a hosszú távú, a nyugat-európai mintához hasonló bérmegállapodásokat és a szakszervezetbe történő belépést további megoldási lehetőségként említi.
Nagy vita a közgazdászok között, hogy az inflációtól milyen mértékben kell tartani. Pogátsa szerint a gazdaságot csak akkor érdemes hűteni, ha az infláció kétszámjegyű. Hozzátette: „Az ideális megoldás az lenne, ha mindenki ugyanúgy fogyasztana, ahogy eddig, és senki sem pánikolna. Ez viszont, tudjuk, hogy nem fog működni, mert nyilván lesznek olyan mechanizmusok, ahol beépül az árba az infláció, ami hergeli az embereket.” Sok cég már emeli az árakat attól tartva, hogy a beszállítók is árat emelnek, és lesznek fogyasztások, amelyek túl drágává válnak, ezért az emberek elhalasztják őket (tipikusan ide sorolható az autó- és a lakásvásárlás). Összességében a Magyar Nemzeti Bank az átlagos áremelkedést jövőre 3,6 százalékosra jósolja (kevesebb, mint idén), viszont az élelmiszerek ára várhatóan 4,8 százalékkal nő majd, a piaci szolgáltatásokért (étterem, fodrász, autószerelő) 4,6 százalékkal fizethetünk majd többet, az üzemanyag ára pedig az idei több mint 20 százalékos növekedés után, további 6,8 százalékkal ugrik majd meg – írja a portál.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
