A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek.
Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett 2022. augusztushoz viszonyítva. Ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult éves összevetésben, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1 százalékkal került többe, mint egy éve.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 11,2, a fűtő- és főzőberendezésekért 9,5, az új személygépkocsikért 6,9, a szobabútorokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8,0 százalékkal kevesebbet.
Az állateledelek ára 34,8, a mosó- és tisztítószereké 30,2, a testápolási cikkeké 18,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 8,4 százalékkal lett magasabb 2022. augusztushoz képest.
Egy hónap alatt, 2023 júliushoz viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak. Ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett egy hónap alatt.
A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.
Nagy Márton öldöklő küzdelemről beszél
A gazdaságfejlesztési miniszter a tárca pénteki közleményében úgy fogalmazott, jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszerinfláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a “szankciós élelmiszerinflációt” a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.
Nagy Márton az adatok kapcsán kiemelte, hogy “a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem.
Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták”.
Az elmúlt időszakban jelentősen – a KSH adatai szerint júliushoz képest 8,2 százalékkal – emelkedett a járműüzemanyagok ára. Az üzemanyagárak alakulása mögött nemzetközi és országspecifikus okok egyaránt meghúzódnak. A nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a Mol a piaci átlag három és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt – olvasható a közleményben.
Nagy Márton hozzátette, hogy “mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy év végéig a kormány egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban arra az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben kerül sor“.
(MTI)