Az infláció akár az év szava is lehetne, hiszen annyit hallunk és beszélünk róla. Arról ugyan megoszlanak a vélemények, hogy pontosan minek köszönhetjük, hogy ilyen látványosan megemelkedtek az élelmiszer- és energiaárak, de az biztos, hogy a jelenség mindannyiunk életét befolyásolja. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy az éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlan évszakok, az aszályok és az áradások felfoghatatlan váltakozása is komoly hatással van a boltban tapasztalható árakra. És ez, a háborúval ellentétben,
sokkal megfoghatatlanabb módon és sokkal hosszabb távon befolyásolhatja az árakat,
sőt azt is, hogy egyáltalán képesek leszünk-e megtermelni az országhatáron belül bizonyos növényeket. Ezt a szövevényes és sok esetben drámai hatású folyamatot jártuk körbe.
Szélsőséges időjárás, drágább banán
2040-re teljesen reális forgatókönyv, hogy a Föld felszíne akár két fokkal is melegebb lesz – és ez az éghajlatváltozásnak csak az egyik következménye. Ennél sokkal összetettebb a dolog, aminek közvetlen hatása van az inflációra is.
-Az csak részben igaz, hogy a háború miatt vannak az egekben az élelmiszerárak. Ebben
óriási szerepet játszik az éghajlatváltozás, az egyre szélsőségesebb és egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is.
Remekül példázza mindezt a banán, amiből a vásárló csak annyit lát, hogy az ára az elmúlt években négyszeresére-ötszörösére nőtt. A valóságban azonban létezik egy kórokozó, ami támadja a gyümölcsöt és ez a kórokozó elképesztő ütemben szaporodik és pusztít el évente irtózatos mennyiségű banánt. Ha pedig ez történik, érhető módon emelkedik az ára – mondta Molnár László, a Kiderül meteorológusa. – Hasonlóan jó példa a kávé és az itt megfigyelhető áremelkedés is. A robusta kávé síkvidéken élő növényfaj, nagyobb szemű, de sajnos nem olyan jó az íze. Emellett ott az arabica, ami hegyvidéki területeken él, kényesebb és ahogy melegszik a klíma egyre feljebb és feljebb kell menni az ültetvényekkel; tehát, ahol eddig megélt, ott most már szenved.
Emiatt pedig érthető módon csak egyre drágább lesz, a kétféle kávé árai között pedig egyre nagyobb lesz a különbség.
Búcsút inthetünk a kukoricának
Azonban nemcsak ezek, hanem alapvetőnek számító növények is megsínylik a klímaváltozást, aminek a következményeként a belőlük előállított élelmiszerek ára is nőni fog.
-A haszonállatok egyik fő tápláléka a kukorica, ami például egy kritikus elem. Tavaly is importra szorult Magyarország és ez nem kivétel, hanem szabály lesz a következő évtizedekben. A globális felmelegedés,
az éghajlati változások miatt 2050-re az ország negyven százaléka már nem lesz alkalmas a gazdaságos kukoricatermesztésre.
Valószínűleg három évből kettőben már a betakarításig sem jutnak majd el a gazdák. A várható szárazság miatt ez teljesen valósszerű – magyarázta a szakértő, aki szerint erre a záportározók sem jelentenek tökéletes megoldást.
-Az, hogy záportározókat építünk, alapvetően nem egy rossz gondolat, hiszen várhatóan így kevesebb lesz majd a villámárvíz. Csakhogy ezek általában nem ott vannak, ahol öntözni kellene, tehát helyben az aszály káros következményeire nem jó megoldás. Nagy területeket kéne elárasztani, az Alföldön vissza kéne állítani a talajvíz korábbi szintjét, ezzel pedig már egy kiterjedt fásítási folyamatnak sem lenne akadálya.. Szakemberek hada beszél arról, hogy
a vízvisszatartás lenne a feladat, mert akkor van Magyarországon a késői érésű növényeknek jövője, mint például a kukoricának, a napraforgónak.
A gyümölcsök nem ehhez a klímához alkalmazkodtak
Molnár László szerint mindezek mellett a gyümölcsök, például a meggy, a cseresznye vagy az alma is megsínyli az éghajlatváltozás következményeit.
-Ahogy enyhül a klíma, már februárban, márciusban beindul a vegetációs folyamat, aztán jön egy áprilisi hidegleszakadás, nyomában a komoly fagyokkal, ez pedig ezeknek a fáknak a virágzását teljesen elsöpri.
Ezek a növények nem ehhez a klímához alkalmazkodtak, tehát nem is tudnak megfelelően élni benne.
Nem tudnak megfelelően párologtatni, nem tudnak annyi termést hozni, amennyit eddig, de még beérlelni sem tudja azokat, hiszen olyan hőhullámok vannak nyár elején. Ha valaki egy generációval ezelőtt azt mondja, hogy öntözni kell a gyümölcsösöket, akkor azt kinevetik, ma pedig már ez a valóság. Arról nem is beszélve, hogy a változó éghajlat miatt új kártevők is megjelennek, amik ellen nagyon nehéz védekezni.
Az üvegház megoldás, de drága
A szakember szerint nehéz jó megoldást találni a felmerülő problémákra, főleg amiatt, mert a klímaváltozás velünk marad.
-Amit importálnak, azoknak az ötven százaléka el sem jut a célországig: rendkívüli mennyiségű energiára van szükség ahhoz, hogy valami egy kontinensről a másikra eljusson.
Amikkel pedig behozzák az országba a különböző termékeket, csak tovább szítják a klímaváltozást.
Az óceánjáró hajóknak és a repülőknek hatalmas a környezetkárosító hatása és szinte semmilyen szabályozás nem vonatkozik rájuk. Az autók esetében lassan ott tartunk, hogy benzinmotorral már nem is lehet labdába rúgni, de a repülés terén például semmi nem történt. Kimegy az ember a reptérre és közvetlenül érzi az elégetett kerozin szagát – mondta Molnár László.
-Itthon is vannak ugyan melegházak, ahol lehet jó körülmények között termeszteni bizonyos növényeket, mivel ezek teljesen kizárják a külvilágot. Csakhogy míg mondjuk epret lehet üvegházban nevelni, a búza, kukorica vagy a sárgabarack esetében ez már furcsán nézne ki. Másrészt pedig amiket így termesztenek, azokat érhető módon csak az átlagosnál jóval magasabb áron lehet megvenni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
