Infláció, recesszió: mi vár ránk 2023-ban? Bod Péter Ákost nem a mutatók aggasztják, hanem a valóság
A KSH adatai szerint idén novemberben már elérte az infláció mértéke a 22,5 százalékot. A szakértők eltérő véleményen vannak arról, hogy jövőre milyen mértékben fognak emelkedni az árak. Egy azonban szinte biztos: nagy eséllyel velünk marad még a kétszámjegyű infláció.
Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét kérdeztük, hogy véleménye szerint mekkora lesz az infláció 2023-ban és mi befolyásolhatja leginkább annak mértékét.
Így alakultak az árak 2022-ben
A közgazdász kifejtette, hogy a pénzromlás olyan folyamat, amit nem lehet egyetlen mutatóval lemérni. A leggyakrabban idézett fogyasztói árindex értéke novemberben 22,5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az átlagos magyar fogyasztó által szokásosan vásárolt cikkek, szolgáltatások a tavaly novemberi árakhoz képest 22 és fél százalékkal kerültek többe. A fogalom persze megtévesztő, hiszen fogyasztói árindex nem létezhet, mivel mindannyian mást és mást vásárolunk.
Ezt a képzeletbeli kosarat a Központi Statisztikai Hivatal állítja össze. Az egyszerűbb összemérés kedvéért pedig az a feltevésük, hogy bár az árak változnak, az általuk képzelt átlagfogyasztó ugyanazokat a cikkeket teszi bele a képzeletbeli kosarába. De a valóságban persze ez sem így van.
Ráadásul nálunk az elképzelt vásárlói kosárba nem számolják bele például a lakásépítés költségeit vagy épp a bankhitelek utáni kamatfizetést. Pedig egy család életében ezek sokkal nagyobb nagyobb összeget adhatnak ki, mint például a kifli és a férfizokni, ami viszont beleszámítanak az említett mutatóba.
Az uniós módszertan szerint számolva a helyzet ennél is rosszabb – hívta fel a figyelmet a jegybank volt elnöke. A novemberi árindex az uniós módszertannal számolva 23,1 százalék volt, ami egyben a legmagasabb érték volt az Európai Unióban. Az átlagos nyugdíjas által vásárolt javakat összemérve, tavaly novemberhez képest 25 százaléknál is nagyobb volt a drágulás.
A közgazdász szerint, bárhogy mérjük az árak változását, az biztos, hogy a forint sokat vesztett vásárlóerejéből tavaly november óta, pedig már akkor is lendületben volt a drágulás. Arra is emlékeztetett minket, hogy a most megszüntetett hatósági árat éppen akkor vezették be az üzemanyagra, az inflációellenes harc jegyében, amikor látható, és tudható volt, hogy eredménytelen lesz.
A forinton múlik, mennyivel fizetünk többet 2023-ban
A jegybank volt elnöke elmondta, hogy az árak már öt éve elég gyorsan növekedtek, de igazán nagy lendületet tényleg csak egy éve vettek. Az aszályt nagy bajnak tartja, mint ahogy a február 24-i orosz agressziót, ami rátett néhány termék drágulására.
A közgazdász szerint az euróövezetben tíz százalékos szinten tetőzhetett az infláció ősszel. A nemzetközi olajárak, gázárak pedig jelenleg lefele tartanak, és az egyszeri ár-ugrást okozó iparcikkhiányok is jórészt felszívódtak.
Csakhogy a behozott energiáért, iparcikkekért dollárt, eurót kell adni, ha viszont a forint ezekhez képest gyengül, ahogy az az elmúlt hónapokban így is történt, akkor tovább nőhetnek az árak – állapította meg Bod Péter Ákos.
Azt viszont ő sem tudja, milyen mértékű lesz az infláció jövőre. Elmondása szerint könnyebb dolga lenne, ha valaki megjósolná, mi lesz a forintunkkal 2023-ban.
A volt jegybankelnök szerint meglepően őszinte volt az a nyilatkozat, amiben a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke 2023-ra tekintve 15-18 százalékos inflációról beszélt.
Így érinti majd a hétköznapjainkat a recesszió
A recesszió azt jelenti, hogy a termelés szintje tartósan elmarad az előző időszakhoz képest. Ez az időszak viszont nem csak néhány hónapig tart.
Bod Péter Ákos felhívja a figyelmünket, hogy már most is recesszióban vagyunk. Bár 2022 elején az állami kiköltekezésekkel felpumpált lakossági és állami fogyasztás erősen megtolta a mutatókat, de a júliusban bejelentett megszorítások után az emberek kevesebbet fogyasztanak, és az állami is kezdi visszafogni a nagy látványos beruházásokat. Ezzel lefele tart a mutató.
De nem a mutató aggaszt engem, hanem a mögötte lévő valóság. Hogy sok kis jövedelmű családban, főleg ha nem korszerű szigetelésű ingatlanban laknak, háztartási gépeik sem energiatakarékosak, akkor felborulhat a családi költségvetés. Eközben néhány ágazatban már nemcsak nem keresnek több munkáskezet, de lesznek leállások, mint például az építőiparban, a kiskereskedelemben.
A helyzetet értékelve elmondta, hogy az állam is kénytelen takarékosabban működni, ami viszont olyan lépésekkel jár, mint például a posták bezárása. A gyenge forint szerinte az exportőröknek talált pénz. Azt viszont nehéz lenne megmondania most, hogy kinek mit hoz a következő év.
Ez vár az adósokra, ha véget ér a kamatstop
Bod Péter Ákos szerint az árrögzítés, fizetési moratórium és a kamatfizetés befagyasztása mind olyan állami intézkedés, amely aznap és másnap kedvező az érintetteknek – ez viszont csak átmenetileg nyújt megoldást. Ráadásul ez a helyzet valakiknek veszteséget, többletköltséget okoz, hacsak az állami költségvetés meg nem téríti az elszenvedő oldal veszteségeit.
Úgy véli, minél tovább tart a tényleges viszonyok felfüggesztése, annál kellemetlenebb lesz visszatérni az eredeti árra, a korábbi kamatszintre.
A közgazdász tart attól, hogy sokan súlyos helyzetbe kerülnek, amikor az intézkedés véget ér. A politika ilyenkor mindig keresgél valami pótmegoldást, amik viszont ezek elég szerencsétlenek szoktak lenni, és azokra nézve is hátrányos lehet, akikre nem terjedt ki, vagy akik nem vették igénybe a kedvezményt. Hiszen a bankot, ha veszteség éri, akkor igyekszik más termékeken, egyéb üzletágakban kárpótolni a magát. Így a végén mindenképpen megfizeti a gazdaság ezt a terhet, például a lehetségesnél magasabb kamatok formájában.
Meddig drágulhatnak az élelmiszerek?
Az MNB volt elnökét meglepte az élelmiszerek drágulásának mértéke. Szerinte máshol is is elég szélsőséges volt az időjárás idén, tehát az aszály nem adhat mindenre magyarázatot.
A forintgyengülés miatt viszont a behozatal nálunk különösen megdrágult, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pedig sokat importál, vegyszertől csomagolóanyagon keresztül a gépekig. A közgazdász szerint viszont még ez sem ad teljes magyarázatot.
Úgy véli, hogy a forintgyengülés miatt, akinek volt terménye vagy áruja, annak érdemesebb volt azokat exportálni – így aztán korlátos maradt a hazai kínálat. Ehhez szerinte még hozzájárul az is, hogy a választás előtti hónapokban sok pénz volt az embereknél, amiből bőven jutott élelmiszerre, ez viszont mostanra nem mondható el.
Hozzátette, hogy az adatok már most azt mutatják, hogy az olcsóbb cikkek felé fordult a kereslet.
Sokkal jobban megnézi a vevő az árcédulát.
Ez esetben viszont már nem fognak tudni könnyen árat emelni a termelők, kereskedők.
Szerinte fontos lenne, hogy ne sújtsák különadókkal a kereskedelmet, mert minden vállalati elvonás gyorsan átkerül a fogyasztói árakba. A közgazdász szerint az árstopos termékek is csak arra ösztönzik a kereskedőket, hogy a veszteségeiket más termékeken hozzák be.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
