Nyolcvan évvel ezelőtt született meg a világ legnagyobb bútorkészítő cége, aminek a termékei ma már gyakorlatilag az életünk minden területén, ilyen vagy olyan módon jelen vannak. Az IKEA világszerte több millió otthont tett és tesz kényelmessé, modernné, otthonossá – de vajon hogyan lett egy csomagküldő vállalkozásból a világ vezető bútorgyártója? Ki alapította a céget és milyen tragikus esemény vezetett ahhoz, hogy igazán sikeres legyen? Bemutatjuk a születésnapos IKEA történetét.
Egy kisfiú álma: az IKEA születése
Ingvar Kamprad neve talán nem sokat mond az olvasóknak, de a cég, amit megálmodott világszerte ismertté vált az elmúlt nyolcvan évben. A svéd Ingvar a hírek szerint már gyerekkorában is arról álmodozott, hogy üzletember lesz belőle, épp ezért nem meglepő, hogy már fiatalon gyufát árult a skandináv kisváros, Älmhult utcáin. Később, miután kiderült, hogy rendkívül jó üzleti érzékkel rendelkezik és az iskolában is jól teljesít, a fiatal fiú édesapja egy nagyobb összeggel támogatta abban, hogy megalakítson egy aprócska céget.
Ennek köszönhetően Ingvar, 1943-ban, mindössze tizenhét évesen, megalapította az IKEA-t.
A cég nevének egyébként alapvetően nincs jelentése, az alapító nevének és lakóhelyének kezdőbetűiből tevődik össze: Ingvar Kamprad, Elmtaryd, Agunnaryd. A fiatal vállalkozó eredetileg csak tollakat, képkereteke és pénztárcákat árusított, ráadásul csomagküldő szolgálaton keresztül – az első bútorok 1948-ban jelennek meg a cég termékei között, a többi pedig történelem.
Az IKEA-katalógus és a siker
Az IKEA története – különösen a kezdeti időszakban – valóban Ingvar Kampard mesteri üzleti érzékéről tesz tanúbizonyságot. A még mindig szemtelenül fiatal üzletember ugyanis hamar rájött, hogy Älmhultból, ahol az IKEA működött, nehéz lesz meghódítani Svédországot, a világról nem is beszélve. Ezért Ingvar – még mielőtt megnyitotta volna az első, hivatalos IKEA üzletet – piacra dobta az IKEA-katalógust, amivel sikerült eljuttatnia a cég hírét az ország szinte minden pontjára. A rendkívül jó ár-érték arányban árusított bútorok híre hamar elterjedt Svédországban, ami eleinte borzasztó nagy felháborodást váltott ki a konkurenciából.
Olyannyira, hogy
az IKEA tulajdonosát az ötvenes évek elején kitiltották a különböző bútorvásárokból – még részvevőként sem lehetett jelen ezeken.
Ennek ellenére az emberek körében a népszerűsége folyamatosan nőtt, hiszen egyszerre képviselt mindent, amire a vásárlóknak szüksége volt: praktikus, egymással jól kombinálható bútorok, pénztárcabarát áron.
Összeszerelhető bútorok és az IKEA-étterem
Az első bemutatóterem, lényegében véve az első IKEA épp a cég megalapítása után tíz évvel, 1953-ban nyitotta meg a kapuit Älmhultban. Itt a vásárlók kipróbálhatták a bútorokat, sőt személyesen is találkozhattak Ingvarral, aki – a pletykák szerint – napi több órát töltött azzal, hogy meghallgassa a betérő embereket, kikérje a véleményüket és aztán azt beépítse az IKEA működésébe.
Egy ilyen felvetés során merült fel az összeszerelhető bútorok ötlete is.
Egyrészt ugyanis elképesztő drága volt egyben szállítani a különböző lakberendezési tárgyakat, másrészt így könnyebben is sérültek a bútorok. Ezért döntött úgy Ingvar, hogy inkább darabokban, rövid és érhető összeszerelési útmutatókkal szállíttatta Svédország-szerte a kisebb asztalokat és székeket. A terjeszkedés közben, pár évvel később, 1960-ban megnyitott az első IKEA-étterem is az egyik üzletben;
ezzel megszületett az egyik legnagyobb és leghatékonyabb marketing-fogás a cég életében: családi, baráti programmá tette az IKEA-látogatásokat.
Ami pedig még tovább növelte a cég népszerűségét, az egy majdnem tragédiába torkolló eset volt: 1970-ben ugyanis az egyik svéd IKEA kigyulladt és porig égett – szerencsére anélkül, hogy bárki megsérült volna. Sőt, az esetnek pozitív hatása is volt: ezután döntöttek ugyanis úgy, hogy önkiszolgálóvá teszik az üzleteket, ahol az emberek kipróbálhatják a bútorok nagy részét. Az évek során ez lett az IKEA egyik legnagyobb vonzereje.
Az IKEA-effektus
Az IKEA az 1960-as évektől rohamos gyorsasággal kezdett terjeszkedni: először a skandináv országokban vált népszerűvé, a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején pedig már a Közép-Kelet Európában is elterjedt.
Hazánkban 1990-ben nyílt meg az első üzlet mintegy tizenkilencezer négyzetméteres területen, az Örs vezér téren.
Nem egészen kilenc évvel később megnyitott a második, majd 2017-ben a harmadik IKEA és ezekben a nyitvatartási időben a mai napig folyamatosan óriási tömeggel találkozhatunk. De vajon mi a bútorokat és lakberendezési eszközöket gyártó cég sikerének a titka? A szakértők szerint ez nem más, mint az úgynevezett IKEA-effektus.
Michael I. Norton, a Harvard és Daniel Mochon, a Yale oktatója 2011-ben készítettek három kutatást is, ami szerintük megmagyarázhatja a cég sikerességét.
Az IKEA-effektus lényege elsősorban abban rejlik, hogy az emberek sokkal jobban kötődnek azokhoz a tárgyakhoz, amiket ők maguk szerelnek össze,
amiknek a használatához az ő befektetett energiájuk is szükségeltetik. A kutatók szerint ez a fajta energiabefektetés egyszerűen olyan érzelmi kötődést alakít ki, ami arra késztet minket, hogy újra és újra átéljük azt. Ráadásul, a kutatások azt is bebizonyították, hogy azokért a használati eszközökért,
amiket magunk állítottunk össze, jóval nagyobb összeget is hajlandóak vagyunk kifizetni, mint azért, amit már készen kapunk meg.
Mit hoz a jövő?
Az IKEA sokak szerint azért is vált ennyire népszerűvé a vásárlók körében, mert demokratizálta a dizájnt: elérhetővé, megfizethetővé tette az igényes bútorokat és otthoni kiegészítőket. Sokan pedig kritikus módon épp emiatt „gyorséttermi bútoroknak” is nevezi az IKEA-ban kapható termékeket. A nemrégiben Milánóban megtarott dizájn héten az IKEA kreatív igazgatója, Marcus Engman osztotta meg a gondolatait a kritikákkal és a jövővel kapcsolatban.
-Ma már nem csupán az a fontos, hogy könnyű legyen összeszerelni egy darabot, hanem az is, hogy többször lehessen ezt megtenni.
Egyre több olyan bútort alkotunk meg, amit újra és újra át lehet alakítani anélkül, hogy elvesztené az eredeti funkcióját.
Azon dolgozunk, hogy a lehetőségek végtelen tárházat biztosítsuk a vásárlóknak, miközben persze a fenntarthatóság is rendkívül fontos számunkra. Sokan azt hiszik, hogy a környezettudatosság és a megfizethetőség kizárják egymást, pedig ez egyáltalán nincs így. Mi például igyekszünk a lehető legkevesebb alapanyaggal dolgozni, ami segíti a fenntarthatóságot, miközben olcsóbbá is teszi a végső terméket.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
