A kalács a húsvéti menü elengedhetetlen kelléke a sonka és tojás mellett. Már a 7. századból is fennmaradtak dokumentumok, amelyek megmutatják, hogy a különböző kalácsok mindig ott voltak az ünnepi asztalon. A böjti időszak végén a vallási szokásoknak megfelelően a húsvéti ételeket egy kosárba tették, letakarták, majd az ünnepi liturgián megszentelték.
Az ételszentelés szokása szerint ma is a sonka, a tojás, a kalács, a torma, a bor, a túró és a kolbász kerül az ünnepi kosárba.
Az viszont, hogy pontosan milyen kalács kerül az ünnepi fogások mellé, egyáltalán nem egyértelmű. Emiatt most adunk is némi segítséget a kiválasztási folyamathoz.
Egyszerű fonott kalács
Az egyszerű fonott kalács az a típus, amit senkinek nem kell bemutatni. A termék a legtöbb boltban kapható, sőt, sokan döntenek úgy, hogy maguk készítik el a kalácsot az ünnepi asztalra az egyszerű receptjének köszönhetően. Nagy előny, hogy a finomság nem igényel sok hozzávalót: mindössze liszt, vaj, só, cukor, tej tojás és élesztő kell hozzá.
Persze érthető, ha valaki nem szeretne ezzel az ünnepek előtt bajlódni. Számukra már bármely pékségben megtalálható ez a népszerű termék. Még úgy is lehet választani, hogy előre becsomagolva, vagy frissen a polcról szeretnénk levenni és hazavinni. Ez utóbbit gyorsan el kell fogyasztani, míg a csomagolt verzió a tartósítószerek miatt képes akár hosszabb ideig is elállni.
A legnépszerűbb a natúr és a mazsolás változat, de sokan választják a kakaós fonott kalácsot is.
Nagy előnye még, hogy szinte minden ételhez passzol a kevésbé édes kalács, legyen szó a reggeli kávéról, sonkáról, vagy mondjuk egy asztalra tévedő füstölt húsról, például a szalámiról.
Kovászos kalács
A tömeggyártás elterjedése óta sajnos vadászni kell azokat a helyeket, ahol kovászos péksüteményeket kaphatunk. Holott a kovásszal készült termékeknek számos előnye van. Ide tartozik, hogy a tartósítószer és egyéb adalékanyagok nélkül készített ételt sokkal könnyebben emészti meg a szervezetünk.
Ráadásul az sem utolsó szempont, hogy minőségük akár egy – másfél hétig is ugyan olyan tud maradni.
A kovász elkészítése és folyamatos etetése sok odafigyelést igényel, és mivel a sok plusz munkát sokan nem vállalják be, inkább élesztőt használnak a kalács elkészítéséhez. Vannak viszont olyan újhullámos és kézműves pékségek, amelyek, bár valamivel magasabb áron, de most is árulnak ilyen pékárukat. Ízesíteni és tölteni ugyan úgy lehet, mint a fonott kalácsot.
A kovászos kalács egy gazdagabb, ízletesebb változata a hagyományos kovászos kenyérnek. Több tojást, vajat, és gyakran egyéb édesítőszert (például cukrot vagy mézet) tartalmaz, ami lágyabb és puhább textúrát eredményez. A kovászos kalácsok különféle ízesítésekkel vagy töltelékekkel, például aszalt gyümölcsökkel, dióval vagy csokoládéval gazdagítják őket.
Ha közeledben nem találsz olyan pékséget, ahol ilyen termékeket készítenek, te magad is felnevelheted a kovászodat otthonodban, ami mindössze napi néhány perces munkát vesz igénybe.
Jeruzsálemi kalács, vagyis babka
Sokan babka néven is ismerhetik a jeruzsálemi kalácsot, ami különleges elkészítési módja miatt kinézetre is eltér a többi kalácshoz képest. Tölteni gyakorlatilag bármivel lehet és szokták is a különböző pékségek. A hagyományos kakaókrémes mellett nem ritka a diós, vagy lekváros változat. A babka édes, fonott kalács, eredetileg Kelet-Európából származik, különösen a lengyel, az ukrán és a zsidó konyhából. A babka jellegzetessége a töltelék, amely lehet csokoládé, mák, dió, aszalt gyümölcsök vagy bármilyen más édes töltelék, ami gazdag és ízletes kontrasztot képez a lágy, élesztős tésztával.
Azoknak sem kell kihagyni ezt a különleges kalácsot, akik nem szeretik az édességet, mivel számtalan sós verziót is találhatunk.
Ilyen például a pestós verzió, de találni a húsvét közeledtével kicsit extrább, a tavaszi időszaknak megfelelő medvehagyás-pestós verziót is. Ez utóbbi két babka tökéletes választás lehet a húsvéti sonka elfogyasztásához, de önmagukban is különleges ízélményt adnak.
Beszerezni viszont sajnos csak kevés pékségben lehet, mivel elkészítése időigényes, tömeggyártásra viszont egyáltalán nem való. Így, ha valaki nem talál a közelében babkát, érdemes lehet megpróbálni otthon elkészíteni.
Ostoros kalács
Az ostoros kalács egy kifejezetten magyar eredetű kalács, ami nevét a szűcs mesterségtől kapta. A Jászságban ugyanis akik ostort készítettek, azok a végére bojtort fontak, hogy azzal később csattogtatni lehessen. Mivel az ostor végén található bojt ugyanolyan fonással készült, mint a jászsági kalácsok, ezért azok is az ostoros nevet kapták. Ezt ünnepeken és lakodalmakon is mindig szívesen fogyasztották.
Tésztájába a többitől ellentétben már jóval sűrűbb tölteléket kapott és a mai napig egy sokkal ízletesebb süteményként van jelen. Ezt sok más kaláccsal ellentétben nem érdemes mással fogyasztani, különösen nem sós étellel. Egyes helyeken a megszokottól eltérően csavart kalácsnak is nevezik.