Bírságot is fizethet az a kereskedő, aki nem tart készleten elég hatósági áras terméket
Január 13-án lép életbe az a rendelet, miszerint a 2021-ben befagyasztott árak esetében a 2021-es átlagos napi mennyiségének, a 2022-ben befagyasztott árak esetében pedig a 2022-as átlagos napi készlet mennyiségének kétszereséig kell biztosítani a készletet. A kormány célja az volt, hogy a vásárlók számára biztosítsák a boltok a megfelelő mennyiségű terméket az áruhiány elkerülésével.
Ezt kell tudni az új rendeletről
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, hogy szerinte a rendeletet úgy kell értelmezni, hogy továbbra is tartani kell a 2021 évi átlagkészletet, de alkalmazkodni kell a vásárlók nagyobb igényeihez, aminek a felső határa a kétszeres mennyiség.
Abban az esetben, ha a vásárlók a korábbi napi átlaghoz képest már háromszor akkora mennyiségben vinnének az árstopos termékekből, akkor azt az igényt már nem köteles kiszolgálni a kereskedő. Ha pedig csak másfélszeres az igény, akkor elég csak másfélszeres mennyiséget tartani, de azt ki is kell szolgálni.
Eddig a 2021. évi adott napi átlagot kellett készleten tartaniuk az üzleteknek a hatósági áras termékekből és az ellenőrök akkor sem bírságolhatták meg az üzleteket, ha a magas vásárlói igény miatt üresek voltak a polcok.
Csütörtöktől viszont, ha egy kereskedő a korábbi átlagmennyiségnek csak a másfélszeresét tartja készleten, és üresek a polcok, akkor büntetés szabhatnak ki az ellenőrök.
Ezzel a kereskedőnél nagy eséllyel veszteség keletkezik.
Veszteséget könyvelhet el az az üzlet, amelyik nem tudja eladni a rendelet miatt megnövelt készletet. De akkor is mínusz keletkezik, ha mindent felvásárolnak, hiszen a hatósági áras termékeket a legtöbb esetben drágábban szerzik be, mint amennyiért eladhatják.
Vámos György szerint ezért a kereskedőknek jól fel kell tudnia mérni a vásárlói igényeket, hogy ne szenvedjenek el jelentős veszteségeket.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint is újra kell gondolni az árstopot
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az infláció és a forint árfolyamának kedvező alakulása, valamint a növekedés és a fogyasztás visszaesése miatt újra kell gondolni az ársapkák fenntartását.
De nem csak ennek megfontolását vetette fel Parragh László, hanem többek között a 13 százalékos alapkamat csökkentést is, ami az építőiparra hat negatívan.
A kereskedelmi ágazat szereplői is kivezetnék az árstopot
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) már kezdeményezett tárgyalást a kormánnyal az árstopok kivezetése miatt, ami jelentős veszteségeket okoz a boltoknak. Vannak olyan termékek, amiket még mindig 2021. október 15-ei árakon kell tartaniuk az üzleteknek, pedig a beszerzési áruk jelentősen megemelkedett a hatósági ár bevezetése óta.
Az MNSZK rendelkezésre álló adatai szerint mintegy négyezer üzlet zárhatott be az árstop okozta nyomás miatt 2022-ben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Újabb pofon az Ügyfélkapu felhasználóinak: még a nagy...
Megszűnik az egyik magyar bank
Megszűnt az imádott csoki, de az Aldiban most ott áll a polcokon -...
Leállt az MVM országosan, rengeteg fogyasztót érint
Ez sokaknál kicsapja a biztosítékot: nagy bejelentést tett a...
