Az alapvetés pofonegyszerű. Pénzt keresünk, és azt elköltjük. Nyilván kell vennünk ennivalót, ruhát és fizetnünk kell a szállásért, ezek fundamentális dolgok. Ezt követően költhetünk olyan cikkekre, amik szórakozást vagy kényelmet biztosítanak a számunkra, ezek is fontosak, hiszen hosszú távon ezek hiányában jó eséllyel becsavarodnánk. Ha van gyerek a háznál, akkor mindezt még megfejeljük azzal, hogy költünk némi pénzt az oktatásra is.
Ám mindezeken felül néha ipari mennyiségű pénzt vagyunk képesek elszórni olyan dolgokra, amiket semmire nem tudunk használni.
Nézzük meg, hogy mik azok az okok, amik miatt hajlamosak vagyunk gondolkodás nélkül összevásárolni mindenféle fölösleges csetreszt.
Szorongás és depresszió
Kezdjük is a legkeményebbel. A kényszeres vásárlásként ismert jelenség a súlyos depresszió, illetve a bipoláris zavar, vagy a generalizált szorongásos zavar (GAD) kísérőtünete lehet, de megjelenhet a különféle szenvedélybetegségek mellékhatásaként is.
Ez azért fordulhat elő, mert a vásárlásnak nagyon sok esetben azonnali hangulatjavító hatása van és a szorongó, depressziós, illetve a saját függőségük miatt nem túl boldog emberek számára egy gyors és meglehetősen erőfeszítésmentes módja annak, hogy kevésbé érezzék magukat pocsékul egy rövid ideig.
Ez pedig sokaknál minden pénzt megér, még akkor is, ha alapvetően az anyagi helyzetük olyan, hogy nem engedhetnék meg maguknak az értelmetlen költekezést.
Szinte már nem is érdemes hozzátenni, mert egyértelmű, de azért mi mégis megtesszük, szóval, ha azon kapjátok magatokat, hogy azért mentek vásárolni, mert szomorúak vagytok, akkor tanácsos elmenni egy pszichológushoz és utána valószínűleg egy pszichiáterhez, mielőtt teljesen lenullázzátok magatokat anyagilag.
Jó benyomás keltése
Sokan azért vásárolnak össze mindenfélét, mert a tehetősség látszatát akarják kelteni és ezáltal elfogadtatni magukat a társadalom felsőbb kasztjaival. Általában ez a fajta vásárlási kultúra a szegényebb rétegek osztályrésze, vagy pontosabban fogalmazva, nekik lesz ebből gyorsan kipattanó problémájuk.
Mert eleve nincs arra semmi biztosíték, hogy a „gazdagok” pusztán azért be fognak fogadni valakit, mert azt a látszatot kelti, hogy képes ő is úgy szórni a pénzt, mint bárki a csapatban.
Ráadásul ez a látszat olyannyira talmi, hogy gyakorlatilag az első közös buli közepén fog lebukni hősünk és derül ki róla, hogy – legalábbis a pénztárcája alapján – semmi keresnivalója ebben a ligában.
A nyakló nélkül költekezők továbbá sok esetben megfeledkeznek arról, hogy a drágább cuccok vásárlása nem csak egyszeri pénzkiadás, mivel a karbantartásukra is költeni kell, ami hosszú távon igen súlyos terheket róhat az erre fel nem készített büdzsére. Ha villogni szeretnénk a pénzünkkel, jobban járunk, ha inkább okosan átgondolt befektetésekbe tesszük bele, ugyanis egy pénzével ésszerűen bánó ember sokkal tiszteletreméltóbb, mint az, aki a hónap első hetében Csekonics báróként csapatja, utána meg három héten át bujkál, és száraz kenyérvéget rágcsál.
A hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás
A legtöbbünket érinti ez a jelenség és még csak megrémülni sem kell tőle, mivel semmiféle pszichés betegséget nem kell sejteni mögötte, egyszerűen annyi történik, hogy felülünk egy reklámnak, vagy megpillantunk valamit a kirakatban, amiről azt hisszük, hogy könnyebbé teheti az életünket és gondolkodás nélkül meg is vesszük, pláne ha akciós, akkor rögtön kettőt legyen szíves.
Egyébként tényleg elég gyakran fordul elő velünk, szinte mindenki átesik rajta, éves szinten akár többször is. Jellemzően akkor talál meg minket, amikor úgy érezzük, hogy most éppen van pénzünk, valamivel több is, mint amennyit mindenképpen muszáj lesz a hónap során elkölteni.
Védekezni ellene viszonylag egyszerű, annyit kell csak tennünk, hogy amikor felhorgad bennünk a kell! parancsot kiadó szerzési vágy,
egy pillanatra lefékezünk és végig gondoljuk, hogy valóban szükségünk van-e az adott árucikkre, és ha igen, akkor mire és mennyire gyakran használnánk?
Az se egy rossz taktika, ha késleltetjük a vásárlást. Például megígérjük magunknak, hogy ha legközelebb erre járunk, bemegyünk és megvesszük a cuccot. Amikor pedig eljön az a legközelebb, akkor már nagy valószínűséggel (ha tényleg haszontalan dologról van szó) nem is fog kelleni nekünk a korábban kiszemelt áru.
Attól, hogy olcsó, még nem biztos, hogy szükséged van rá
Tulajdonképpen a leértékelések, illetve a különféle akciók az egyik legjobb módját képviselik a hirtelen felindulásból elkövetett vásárlási láz kiváltásának. Nagyon sok dolgot ekkor csak azért veszünk meg, mert olcsó és bele sem gondolunk, hogy a legvalószínűbb oka a leértékelésnek éppen az, hogy nem volt kelendő az áru az eredeti árán, ergo egy fölösleges termék megvásárlásába próbálnak éppen bepalizni. Ha legközelebb például leértékelést láttok, gondolkodjatok el azon, hogy vajon miért csökkentették az adott cikkek ellenértékét ilyen drasztikusan?
Összegezvén a témát egy csomó oka lehet annak, hogy miért vásárlunk haszontalan dolgokat, ám nem szabad elfelejteni, hogy alapvetően ezek háromféle véget érhetnek.
Vagy megrohadnak a mi vagy egy még nálunk is nagyobb balek rokonunk garázsában/padlásán/pincéjében, stb., esetleg lényegesen áron alul leszünk kénytelenek ezeket értékesíteni, vagy pedig hosszas szabódások után egy ködös őszi hajnalon kivágjuk mindet a kukába.
Ha innen nézzük, valóban sokkal több értelme van az ezekre elszórt pénzt inkább félretenni, sőt, tovább megyek, még eljótékonykodni is hasznosabb, mert akkor legalább azzal a tudattal hajthatjuk nyugovóra a fejünket, hogy miattunk kapott enni egy éhező, jutott ruhához egy nélkülöző, esetleg a mi adományunk miatt nem kellett elaltatni egy menhelyes kutyát. Hát nem nagyságrendekkel jobb érzés ez, mint másnap reggel lefejelni a nappaliba vásárolt túl nagy csillárt?
Hogyan lehet jól csinálni?
Nyilván nem arról van szó, hogy innentől kezdve rettegve sompolyogjunk a kirakatok mellett, félve, hogy mikor csap belénk a vásárlásménkű, sokkal inkább az a lényeg itt, hogy ne impulzusok hatására vásároljunk.
Mindig gondoljuk át, hogy mire van szükségünk és ha az adott termék átment a teszten, akkor sem biztos, hogy jól járunk, ha az első helyen megvesszük, ahol a szemünk elé kerül. Tájékozódjunk, olvassunk utána, hasonlítsunk össze több márkát belőle, ugyanis így derülnek ki azok az apróságok, amik első blikkre akár még jelentéktelennek is tűnhetnek, de végeredményében a különbséget jelentik a jó és a nem annyira jó termék között.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Durva drágulást jelentett be az OTP - a számlák, a...
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
