Újabb drágulásra készülhetünk, ha elhúzódik a Hamász-izraeli háború
A Hamász terrorszervezet és Izrael között kirobbant háború hatása már most is érződik a kereskedelemben. Ahogy minden konfliktus idején, úgy most is emelkedni kezdett az arany és az olaj ára – ez utóbbi viszont az egész gazdaságra hatással lehet. Ha a konfliktus hosszú időre jelentősen megemeli az olajárat, akkor az egy felfele ívelő inflációs sokkot fog eredményezni – vélekedett a Reutersnek nyilatkozó Klaas Knot, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja. Márpedig Ali Barakeh, a Hamász egy magas rangú tisztviselője egy videóban arról beszélt, hogy készen állnak a hosszú, akár hónapokig tartó háborúra, vannak tartalékaik és szövetségeseik.
Így emelték meg a háborúk az olajárakat
Szinte pontosan ötven évvel ezelőtt, 1973. október 6-án tört ki a jom kippuri háború, amit Izrael ellen indított Egyiptom és Szíria. A zsidó vallás legszentebb böjtnapján kezdődő konfliktusban 2689 katonát vesztettek el. Mellettük több ezren megsebesültek és több százan egyiptomi vagy szíriai fogságba kerültek. A gazdasági hatását az egész világon lehetett érezni az olajárak drasztikus emelkedése miatt.
Az OPEC, azaz a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete a háború hatására akkor csökkentette az olajtermelését és embargót vezetett be több országgal szemben, amiért Izraelt támogatták a háborúban. A jom kippuri háborút végül Egyiptom és Szíria elveszítette, de a konfliktus miatt egy hordó olaj ára mindössze négy hónap alatt 300%-kal, a kezdeti 2,90 dollárról 11,65 dollárra emelkedett. Az olajár emelkedését a gazdaság minden területén érezni lehetett.
Bár az esélye most is megvan annak, hogy az olajárak kihatnak a fogyasztói árakra, viszont az ipar fejlődésének köszönhetően nagy mértékben csökkent a primerenergia-fogyasztás az 1970-es évekhez képest, tehát már nincs olyan nagy mértékű energiafüggőség.
Hasonló folyamatot figyelhettünk meg 2022-től, amikor kitört az orosz-ukrán háború. A Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen, aminek hatására 2022 év elején még 80 dollár körül mozgott az olaj hordónkénti ára, ami mindössze három hónap alatt 139 dollár fölé emelkedett. Az energiaválságot gyakorlatilag mindenki megérezte az elmúlt időszakban. Magyarországon korlátozták a lakosság rezsicsökkentett fogyasztási mennyiségét, az üzemanyagárak elszabadulása miatt pedig ársapkát vezettek be a benzinkutakon.
Végül az árak 74 dollár körüli mélypontra zuhantak idén júniusra, de a kereslet-kínálat egyensúlyhiánya miatt nem várható hosszú távú stabilitás.
Lesz újabb olajársokk, mint az 1973-as háború idején?
A gazdaság az 1970-es évekhez képest már nem függ olyan nagy mértékben az olajártól, de egy drasztikus emelkedését így is minden állampolgár megérezne. Az ellátási lánc valamennyi területén használnak olajat, ami a fogyasztói árakban is megjelenik. Ha megnézzük az olaj tőzsdei árát, jól látható, hogy a Hamász terrorakcióját követően szinte azonnal elkezdett emelkedni, pedig előtte fokozatosan csökkent.
A jom kippuri háborúhoz hasonló drágulás csak azon múlik, hogy a Hamász-Izrael konfliktus milyen fordulatokat vesz. A Hamász terrorszervezet azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a támadások indításában az iráni állam segítette őket – Teherán ezt tagadta, de az iráni vezető pozitívan beszélt a támadásról.
“Alávaló ellenségeink háborút akarnak. Hát akkor megkapják” – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki televíziós beszédében kiemelte, hogy a Gázát irányító iszlamista szervezet elleni akció “éppen csak elkezdődött”. Az izraeli miniszterelnök egyúttal aláhúzta: a harcot nem Izrael kezdte, “de Izrael fogja befejezni”.
Ez azért fontos, mert ha Izrael azt feltételezi, hogy Irán segítette a Hamászt, akkor elképzelhető, hogy támadást indít fő bevételi forrása, az olajkitermelés ellen.
Ez pedig egy olyan dominót indíthat el a gazdaságban, ami a korábbi árrobbanáshoz hasonló folyamatot idézhet elő.
Nem ok nélkül aggódnak elemzők, ugyanis az olajár emelkedésével jelentősen csökken Amerika infláció elleni harca és lelassulhat a GDP növekedés üteme is. Irán egyébként a világ hetedik legnagyobb olajkitermelő országa. A kormány által közzétett statisztika szerint naponta 3,3 millió hordót termelnek ki.
Ha kiderül, hogy Teherán kapcsolatban állt a Hamász terrorszervezettel és része volt az Izrael elleni háború kitörésében, akkor nem kizárt, hogy újabb szankciók lépnek életbe, ami tovább szűkíti az amúgy is alacsony kínálatot a piacon.
Nagy mértékben befolyásolhatja a magyar gazdaságot a háború
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusi nyilatkozata szerint 250 izraeli tulajdonú vállalat van jelen Magyarországon, akik több mint négyezer embernek adnak munkát. A két ország közötti gazdasági együttműködés olyan új területekre is kiterjed, mint a védelmi és az űripar. Ha a háború nem robbant volna ki, akkor szinte biztos, hogy a külkereskedelmi forgalom bővülése rekordot döntött volna. Nyár elejéig a bővülés mértéke így is elérte a 38 százalékot.
A 2017-es adatok szerint a két ország éves kereskedelmi forgalma meghaladta az ötszázmillió dollárt.
Becsey Zsolt, a Károli Református Egyetem egyetemi docense, volt külgazdasági államtitkár a Világgazdaságnak elmondta, hogy Izrael az egész ázsiai térségben a negyedik-ötödik legfontosabb külgazdasági partnere Magyarországnak.
Az Izraelbe irányuló növekvő éves áruexport mintegy félmilliárd euróra rúg, és az onnan hozzánk beérkező import is majdnem ugyanekkora összeget tesz ki.
Szerinte idehaza a Teva gyógyszeripari céget érdemes megemlíteni, mint az itteni izraeli tőkebefektetések zászlóshajóját, ami leginkább generikus gyógyszereket gyárt. Az idejövő izraeli működő tőke főleg a high-tech beruházásokba száll be, illetve startup cégekbe fektetik a pénzüket az izraeli befektetők, nem egy esetben debreceni székhelyű vállalkozásokba.
A fentiek alapján tehát jól látható, hogy a most kirobbant háború nagy befolyással lehet a magyar gazdaságra, így végső soron az itt élők pénztárcájára is. Az árváltozás először az üzemanyagárak drasztikus emelkedésében lesz tapasztalható, ha a korábban említett forgatókönyvek lépnének életbe és a mostani háború elhúzódik.
Az még kérdés, hogy Oroszország után a Közel-Keletről érkező energiaárak milyen mértékben nőnek meg és ez milyen hatással lesznek a hazai piacra. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza azt mondta, most még nem lehet megjósolni, hogy az olajárak napokban történt ugrásszerű emelkedése tartós lesz-e. Ha viszont hosszabb távon a mostani árhoz képest 10 százalékkal emelkedik az olajár, az azt eredményezheti, hogy a háború világszinten 0,4 százalékkal emelheti az infláció mértékét.
Béres László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi koordinátora a Startlapnak szintén annyit nyilatkozott, hogy “jelenleg senki nem tudja, hogy a háborús konfliktus mennyi ideig tart majd. A kereskedelmi forgalmunkbancsak akkor lesz érzékelhető hatása, ha elhúzódik.”
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője hasonlóan vélekedett. A Világgazdaságnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ameddig széles körben nem érintettek az olajpiaci szereplők, és megmarad a mostani szinten ez a konfliktus, addig semmi nem indokolja, hogy egy hasonlóan durva olajválsággal nézzünk szembe, mint az 1973-as volt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is egy durvább eszkaláció okozhatna csak nagyobb válságot. Ekkor felmehet az olaj ára 140-150 dollárra és könnyen lehet 700-800 forint egy liter üzemanyag idehaza. De a magyarországi drágulás nemcsak a kőolaj mozgásából fakadhat, hanem a forint-dollár árfolyamából is. Ha újra nyomás alá kerülne a forint és emelkedne az olaj ára, az az eseménysor a magyar inflációt egy-másfél százalékponttal növelhetné.
Az MBH Bank az Indexnek eljuttatott közleményében szintén arról értekezett, hogy bár az iparágra negatívan hat a jelenlegi konfliktus, a gazdaságra várhatóan kicsi lesz a hatása, amennyiben a harcok rövid időn belül befejeződnek.
Szintén nagy kérdés, hogy az Európai Unió milyen stratégiát választ az energiaellátás biztosításához, ami a 2022. februárban kitört orosz-ukrán háború és most az izraeli háború miatt is veszélybe került.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
