25 éves lett a Google - Minden, amit a Nagy Testvérről tudni kell
Google – mindent tud, mindenben segít, mindig a rendelkezésünkre áll. Útvonalat ajánl, megmutatja a legközelebbi orvosi rendelőket, éttermeket, miközben egy pillanat alatt megválaszol bármilyen kérdést. Okosabb nálunk, de okosabb mindenki másnál is. Sokan épp ezért csak Nagy Testvérnek nevezik – egy olyan rendszernek, ami mindent tud rólunk, a legféltettebb titkainkat is ismeri, amikkel – ha akarna – bármikor visszaélhetne. Sokan valóban úgy tekintünk rá, mintha egy valós személyről lenne szó, sokan egyszerű eszközként használjuk és vannak, akik ennek köszönhetik azt, hogy ma világszerte ismertek. De mi is pontosan a Google? Hogyan lett két egyetemista diák egyszerű ötletéből egy egész világot és a mindennapjainkat behálózó rendszer? Kell-e félnünk tőle? A Google nem hivatalos 25. „születésnapja” alkalmából körbejártuk a Nagy Testvér történetét.
1997. szeptember 15-én hivatalosan is bejegyezték a google.com nevű internetes domaint, amit sokan az óriáscég születésnapjának is tekintenek. A Google ma már olyan, megkerülhetetlen része az életünknek, ami nélkül elképzelhetetlenek lennének a mindennapok. Egy kis statisztika: a világon jelenleg nagyjából 5 milliárd főre becsülik azokat, akik interneteléréssel rendelkeznek és a kutatások azt mutatják, hogy ebből 4,7 milliárd ember használja a Google-t – ez a Föld lakosságának több, mint a fele, az internethasználóknak pedig a 94 százaléka. Hogy érzékeltessük a Google jelentőségét, még egy számadatot érdemes megvizsgálni: a keresőmotor naponta nyolc és félmilliárd keresést indít el, vagyis nagyjából 700 millióval többet, mint ahány ember él a Földön.
Szülői támogatásból indult
A Google – csakúgy, mint egyébként több, ma már a mindennapokat meghatározó cég – ötlete két egyetemi barát, Larry Page és Sergey Brin fejéből pattant ki. A huszonhárom és huszonnégy éves fiatal célja az volt, hogy valamilyen módon rendszerezzék az interneten található információk és weboldalak sokaságát. 1995-öt írunk, az interneten elérhető oldalak száma pedig megközelítőleg kétmillióra tehető – ezt a számot, bár természetesen folyamatosan változik, ma már nagyjából kétmilliárdra saccolják. A keresőrendszer eredeti neve egyébként BackRub volt, a Google nevet később kapta. A név egyébként egy matematikai számból, a googol-ból ered, ami egy 1-est és azt követően 100 darab nullát jelöl. Egyesek szerint Page és Brin azért választották ezt a nevet, hogy kifejezzék: a szinte végtelen világhálón is jól működő keresőmotort kívánnak létrehozni.
A cég alapítása egyébként cseppet sem volt zökkenőmentes: egy informatikai cég, a Sun tulajdonosának felkeltette az érdeklődését a fiatalok lelkesedése és ki is állított egy százezer dolláros csekket a Google Inc. nevére – a bökkenő csak annyi volt, hogy akkoriban ez a cég, ezen a néven még nem is volt regisztrálva. Ezért a két fiatalnak – a városi legendák szerint – a szüleikhez kellett fordulniuk kezdőtőkéért, hogy bejegyezhessék a céget.
Egy garázsból a csúcsra
Larry és Sergey ekkor el is költöztették a „céget” a kollégiumi szobájukból egy, a kaliforniai Menlo Parkban található garázsban, amit Susan Wojcickitől – aki később a Youtube vezérigazgatója lett – béreltek. A garázsban dolgozó fiatalok keménye munkája árán aztán megszületett minden idők egyik legbefolyásosabb technológiai óriáscége, ami 1998 végére már közel hatvanmillió oldal adatait volt képes rendszerezni. A kezdetben mindössze tizenhat emberből álló csapat hamar kinőtte a garázst és egy irodát kezdtek bérelni, a népszerűségük pedig folyamatosan nőtt. Az alapítók azonban 1999 márciusában meghozták életük talán legrosszabb döntését – aminek szerencsére nem lett következménye. A fiatalok ugyanis
úgy döntöttek, hogy eladják a Google-t az Excite nevű cégnek egymillió dollárért, amit az informatikai vállalat nevetségesen nagy összegnek tartott és végül nem született meg a megállapodás.
A cég igazán nyereségessé azonban csak a 2000-es évek elején vált, miután úgy döntöttek, hogy bizonyos keresések esetében elkezdenek hirdetéseket használni – az internet elterjedésével és az általa nyújtott üzleti lehetőségekkel egyre többen vették igénybe a Google ezen szolgáltatását, ami természetesen jelentős jövedelmet is produkált a cégnek. Ebből adódik, hogy a cég elköltözött a Mountain View-beli irodaházba, ami azóta a Googleplex nevet viseli és ez a techóriáshoz köthető legismertebb épület. Olyannyira, hogy a Szilícium-völgyben vezetett túrák során az érdeklődök meg is látogathatják és felfedezhetik a Google izgalmas világát.
Tőzsde és terjeszkedés
Az alapítók 2004-ben döntöttek úgy, hogy tőzsdére viszik a céget, aminek ekkoriban nagyjából ötvenkét milliárd dollárra becsülték az értékét – érdemes visszaemlékezni, hogy alig pár évvel ezelőtt még egymillió dollárért próbálták értékesíteni a céget. Szintén ebben az évben indították útjára az azóta legnépszerűbb ingyenes email-szolgáltatást, a Gmail-t, amit ma körülbelül 1,7 milliárd ember használ világszerte. 2005-ben pedig a Google felvásárolta az azóta szinte mindenki által ismert Android operációs rendszert, amivel később egyfajta monopóliumot szerzett magának a telekommunikációs eszközök területén is.
A Google nagysikerű szolgáltatásai egyébként érdekes módon gyakorlatilag mindig ugyanazt a sémát követték:
kifejlesztettek egy saját, a piacon egyébként már létező szolgáltatást és ha jól sikerült, egyszerűen eladták a többi techcég számára.
Ha pedig nem volt annyira sikeres, egyszerűen felvásárolták a konkurenciát. Ez történt 2006-ban a Youtube-bal is: a Google-nak ugyan volt saját videómegosztó platformja, de a Youtube sokkal népszerűbb és kényelmesebb volt a felhasználók számára, ezért a Google egyszerűen felvásárolta azt, nagyjából 1,6 milliárd dollárért. Két évvel később, a Google Chrome-ot pedig eladták az egyébként saját internetes szolgáltatással már rendelkező Microsoftnak.
41 ezer milliárd forintos bevétel
2015-ben aztán a Google létrehozott egy ernyővállalatot, az Alphabetet, ami magába foglalja a Google összes termékét, de ezeken kívül még több, önmagukban is rendkívül sikeres cégeket is sikerült felvásárolniuk: például a mobiltelefonokat gyártó HTC-t.
A cég 2018-ban átlépte azt a határt, amit előtte nagyon keveseknek sikerült: 100 milliárd dollár nyereséget termelt egy év alatt.
Ez 41 ezer milliárd forintot jelent. A Google története valódi sikertörténet: egyetlen területet kivéve. Az óriáscégnek valahogy – ezt sokan a körülményekre fogják, sokan egyszerűen balszerencsének tartják – a közösségi médiában nem sikerült vezető szerepet kiharcolnia magának. A Google+ ugyan évekig próbálta felvenni a versenyt a Facebookkal és egyéb, hasonló oldalakkal, az ötlet annyira népszerűtlen és ebből adódóan veszteséges volt, hogy 2019-ben be is szüntették azt.
A Nagy Testvér figyel?
A Google évtizedes története során természetesen többször felmerült, hogy pontosan mit is tudunk rólunk, egyszerű felhasználókról a techóriás, milyen információkkal élhetnek vissza és kinek tartoznak kötelezettséggel, hogy ezeket a – sok esetben – szenzitív adatokat átadják? A Google – tekintve, hogy keresőmotorként indult és a mai napig ez a leginkább használt felülete – természetesen ismeri és tárolja is a keresési előzményeinket. A Google-fiók létrehozásánál megadott név, cím, email-cím, telefonszámok, esetlegesen a munkahelyi adatok ugyanúgy tárolásra kerülnek – csakúgy, mint az aktivitásunk a Youtube-on.
A Google a különböző szolgáltatásai miatt – legyen szó a Térképekről vagy az Útvonaltervezőről – azt is tudja, hogy épp hol járunk a világban.
Ezen felül az Androidot használók, amikor egy-egy alkalmazást telepítenek a telefonjukra, vagy bármilyen okos készülékükre, vállalják annak a kockázatát, hogy az applikáció során szerzett információk a Google birtokába jutnak. Ezeket egyébként mindig az adott alkalmazás felhasználási feltételei rögzítik, amit egy 2017-es kutatás szerint az emberek 91 százaléka sosem olvas el.
A Google-nak egyébként ezekre az információkra elsősorban azért van szüksége, hogy kifejezetten személyre szabott, csak nekünk szánt hirdetésekkel bombázzon böngészés közben – ez gyakorlatilag az ára annak, hogy ingyenesen használhatjuk ezeket az oldalakat. A Google-nek egyébként a saját felhasználási feltételei között rögzítve van, hogy
különböző jogvégrehajtó, rendfenntartó szerveknek csak és kizárólag az életet veszélyeztető helyzetben van joga kiadni az információkat
– ilyennek számít például egy bombatámadás, vagy egy iskolai lövöldözés előkészítése.
A Google számokban
- 1380 milliárd: Dollárban számolva ennyit ér jelenleg a cég
- 90 milliárd: Ennyiszer nyitják meg egy hónapban a Google keresőjét
- 8,5 milliárd: Ennyi keresést indítanak egy nap alatt átlagban az oldalon
- 91 %: Ekkora részét birtokolja a keresőalkalmazások piacának a Google
- 2,7 milliárd: Ennyi ember használja a Google böngészőjét, a Chrome-ot
- 2,1 milliárd: Ennyien használják havonta a Youtube-ot
- 64: Ennyi Google-keresésre volt szükség a cikk elkészüléséhez
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
