A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt kérdezte meg legutóbbi felmérésében, hogy a vásárlók mekkora áremelkedést érzékeltek a boltokban. A kutatás a KSH adataival szemben nem számokon, hanem érzékeléseken alapul, ezért lehet a kettő között jelentős eltérés – írja a Pénzcentrum.
Míg a KSH adatai szerint 12,2 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, addig a vásárlók ezt jóval többnek érezték.
A megkérdezettek szerint szeptemberben az egy évvel ezelőtti árakhoz képest 32,8 százalékos volt a drágulás mértéke.
Az érzékelt és a hivatalos infláció trendje általában együtt mozog. Az elmúlt néhány év mérései viszont azt mutatják, hogy a hivatalos fogyasztói árindex emelkedésével tágul az érzékelt és a hivatalos adat közti rés.
2020-ban átlagban 12,3 százalékponttal volt magasabb a lakosság által érzékelt infláció a hivatalos áremelkedéshez képest. 2021-ben a különbség 14,4, 2022-ben 17,1, 2023 első kilenc hónapjában pedig 19,5 százalék volt. Az érzékelt infláció mértéke azért is lehet magasabb, mert a nettó kereset 2023 első nyolc hónapjában 14 százalékkal emelkedett, tehát a válaszadók reálkeresetei még így is csökkentek.
A jövőt illetően kicsit pozitívabbak lettek a megkérdezettek. Szeptemberben 25,3 százalékos inflációt vártak a következő egy évre, ami alacsonyabb, mint az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütem.