Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent.
Az első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
A gazdasági teljesítmény növekedéséhez legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá.
A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése – közölte a KSH.
A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 3-án közli második becslése alapján a KSH – írja az MTI.
Nagy Márton a “békeköltségvetésben” bízik
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. Közleményükben azt írják, “a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek”.
A minisztériumban úgy látják, hogy a GDP visszapattanását – az export és “a legfontosabb külpiacunk”, “a német gazdaság gyengélkedése” miatt – az ipar hátráltatja.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot, zajlik a belső fogyasztás helyreállása, de a külső keresletben még nem látszik, mikor jön el a fordulópont.
A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: a szomszédunkban folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy az Unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. Szerinte “a legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti”, ugyanis Európában az “ipar jövőjét jelentő” zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend, ami most megtörni látszik.
Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére, és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is. A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására – olvasható az Országos Sajtószolgálat által ismertetett közleményben.
Nagy Márton hozzáteszi: a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után –
idén ősszel már nem háborús, hanem békeköltségvetést tud majd az Országgyűlés elé terjeszteni.
A miniszter szerint az “alulról nyitott középosztályt erősítő” “békeköltségvetés” a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek “jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik”.
(OS / MTI)