Itt a friss GDP-adat - a visszafogott elemzők is meglepődtek
Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.
2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől
– közölte a KSH alapján az MTI.
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter értékelése szerint az év végi kiábrándító ipari termelés adatok alapján lényegében borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt. Hozzátette, a most megjelent GDP-statisztika megerősíti azt a várakozásukat, hogy a tavalyi recessziós környezetből nehéz és viszonylag lassú lesz a kilábalás. Emiatt továbbra is az elemzői átlagnál alacsonyabb, 2,2 százalékos éves növekedést várnak az idei évre – írja a 24.hu.
Átmeneti megtorpanás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai közleményében az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás
átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza.
Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére – írja az MTI.
A miniszter szerint a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a gazdaságban az óvatos javulás jelei már látszódnak, ezt támasztják alá az utóbbi hónapokban a kiskereskedelem és a turizmus élénkülését mutató adatok is. Emellett az eddigi kormányzati hitelprogramok, kiemelve a Baross Gábor hitelprogramot, illetve annak folytatását, valamint a kereskedelmi bankok önkéntes akciózásának köszönhetően a hitelpiacok javulása is felgyorsulhat, ami a gazdasági konjunktúra erősödését eredményezheti a közeljövőben.
Továbbra is kiemelt kormányzati cél, hogy 2024-ben a hazai gazdaság 4 százalékkal bővüljön
– hangsúlyozta közleményében a miniszter.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
