Azok, akik nem tartják rajta az ujjukat az amerikai tőzsde ütőerén, valamikor idén januárban tudták meg, hogy egy Európából ismeretlen amerikai játék és elektronikai cuccokat árusító boltlánc, a GameStop részvényeinek ára kilőtt az egekbe és több, shortolásra játszó befektető nagykutya kellemetlen helyzetbe került és hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni.
Szinte a történet megjelenésének pillanatában fel is ütötte a fejét a népszerű narratíva, miszerint a Reddit egyik aloldaláról elindult, kisemberek által gründolt szabadságharcról van szó a nagy gonosz spekulánsok ellenében, akik gonoszul megshortolták a Covid-19 miatt nehéz helyzetbe került GameStopot. Félreértés ne essék, voltak páran, akik valóban ezért szálltak be a buliba, azonban a többségre ez nem igaz. De ahhoz, hogy ezt a jelenséget értelmezni tudjuk, tisztába kell jönnünk azzal, hogy mi is az a shortolás és hogy valóban a Sátán földi helytartói nyúlnak-e ehhez az eszközhöz a tőzsdén.
Mi az a shortolás?
A shortolás lényegében legális tőzsdei spekuláció és azt jelenti, hogy a shortoló arra játszik, hogy egy adott cég részvényeinek az ára csökkenni fog. Ha ez bekövetkezik nyereséget könyvelhet el, ha azonban a részvények értéke növekedésnek indul, akkor nem kevés pénzt bukhat el. Ennek a technikája úgy néz ki, hogy az ember részvényeket kölcsönöz egy adott időtartamra, melynek végén a kölcsönzött részvényeket vissza kell adnia.
Amint megkapja a részvényeket, azonnal túlad rajtuk, majd a piac állásának megfelelően, vagy a határidő közeledtével újra megvásárolja azokat. Ha a cég részvényei vesztettek az értékükből, akkor az eladás és a vásárlás árai közötti különbözet a shortoló hasznát, ha értéknövekedés következett be, akkor pedig a veszteségét mutatja.
Első blikkre tűnhet úgy, hogy csak egy hétmérföldes szemétláda fogadhat egy másik ember kárára, ám a valóság ennél lényegesen bonyolultabb. A piaci shortolás, már ha az ember rendesen csinálja és ebből él, akkor sokkal több, mint megérzésekre hagyatkozás. A shortoló megpróbál minél jobban képbe kerülni a kiszemelt cég viszonyaival és ha erre hajlandó némi pénzt is áldozni, könnyedén fedezhet fel olyan hibákat és rendellenességeket, amiket a piaci szereplő igyekezett a befektetők előtt eltitkolni. Magyarán, egy jól kivitelezett shortkampány sok esetben olyan lufikat durrant ki idő előtt, amik a későbbi, törvényszerű bukásuk időpontjában jóval többeket rántanának magukkal.
Nyilván ez az egész tűnhet egy kicsit olyasminek, mint a szerencsejáték és bizonyos szempontból az is, ám vannak benne biztonságinak ígérkező pályák. Ilyen pl. egy olyan cég részvényeinek értékcsökkenésére játszani, amelyik lemaradt a versenyben, elvesztette ügyfelei egy jelentős részét, illetve valami előre nem látható katasztrófa is sújtotta. Ha innen nézzük, a GameStop ideális volt a shortolásra, hiszen ma már kevesen vesznek videojátékokat boltokban, inkább valami online forgalmazótól szerzik be őket (Steam, GoG, Epic Games, stb.), illetve a vírus is keményen megszorongatta az üzletláncot.
De ugyanilyen biztonságos játék egy olyan cég részvényeiből bevásárolni, ami stabil növekedési pályán van, igaz akkor nem shortolunk, hanem longolunk, hiszen nem rövid távon számítunk a részvényárak csökkenésére, hanem hosszú távon azok növekedésére. Persze a legbiztonságosabban működő gépezetbe is kerülhet egy váratlan homokszem, aminek eredményeképp egy tutinak ígérkező befektetés ólajtószerű buktává válhat. Ez történt a GameStop esetében is.
Pénz, pénz, pénz
Beindult egy folyamat, amit sokan szeretnek a Wall Street farkasai kontra nincstelen proletártömegek harcaként interpretálni. Annyi történt, hogy egyrészt a GameStop részvényei eleve növekedési pályára álltak, ami annak volt köszönhető, hogy a cég jobban ki tudta használni a leszűkült mozgásterét, mint ahogyan azt a shortolására játszók gondolták. Pl. a 2020 végén boltokba kerülő PS5 és Xbox Series X játékkonzolok értékesítése elkezdte kihúzni a céget a bajból. Másrészt a népszerű Reddit nevű közösségi portál egy tőzsdei aloldalán elterjedt egy tipp, miszerint most éri meg GameStop részvényeket vásárolni, hiszen a nagyszámú részvényvásárlásnak értéknövelő hatása van, amitől a shortolók bepánikolnak és igyekeznek minél kisebb veszteséggel kikeveredni a kelepcéből, amiért ők is részvényeket fognak vásárolni, ez pedig szintén a növekedésre játszók malmára hajtja a vizet. Nagyban megkönnyítette a mezei felhasználók tőzsdei jelenlétét a Robinhood nevű alkalmazás, amit épp arra hoztak létre, hogy bárki könnyedén tudjon vele kereskedni, hiszen semmivel sem nehezebb átlátni az app működését, mint akármelyik mobilos játékét. Ennek hatására az ősztől kezdve egyébként is növekedési pályán lévő GameStop részvények az egekbe lőttek ki.
A decemberben még 10 dollár körüli összegről 300 fölé szaladtak január közepére, aztán a piac természetes korrekciós hatása miatt a vadhajtások ugyanolyan gyorsan eltűntek, mint ahogy megjelentek, és jelenleg 50 dollár körül mozognak a GameStop részvények.
Ebből talán már látható is, hogy itt nem egészen arról volt szó, hogy bárki is szabadságharcolt volna bárki ellen és a veszteséget benyelni kényszerült hedge fundok emberei részéről sem áll meg a felelőtlen hülyegyerekek szabadultak be a tőzsdére felütésű hiszti. Az egész történet hátterében pusztán csak az állt, ami a tőzsdei folyamatokat mindig is meghatározta, ez pedig a pénz. Pénzt akart keresni a cég bukására játszó shortoló csak úgy, mint azok, akik a részvényvásárlásokkal próbálták feljebb tornázni a GameStop részvényeit. És ennek következtében a végeredménye sem olyan, mint egy forradalom mondjuk, ahol egyértelműen meg lehet határozni, hogy kik kerültek a győztes és kik a vesztes oldalára a dolognak. Ebben az esetben találunk a nyertesek között is feketeöves tőzsdecápát, aki éppenséggel arra játszott, hogy a GameStop mégsem omlik össze és a vesztesek között is van jó sok kisember, különösen azok, akik nagyjából akkor szállhattak be a játékba, amikor az bekerült a hírekbe. Ekkor ugyanis már több száz dollárba kerültek a részvények, és aki ekkor vásárolt belőle akár a családi megtakarítás rovására, az a visszarendeződés alatt óriásit bukott.
A politika is beleszólt
Egy ekkora hírre természetesen a politikusok is lecsaptak, hiszen az USA sajátos politikai viszonyai okán mindkét nagy pártnak megvan a maga elitellenes, populista szárnya. A radikális baloldal felé elmozduló demokraták a gonosz kapitalista kizsákmányolót látták a hedge fundok öltönyöseiben, míg a jobbszéllel kokettáló republikánusok pedig az igazi amerikaiaknak tekintett dolgozó kisemberek vérét szívó háttérhatalmi gyíkemberek kárán meggazdagodó csúcsragadozókat. A politika ilyetén fellépése láthatóan be is betonozta a fentebb is jelzett szabadságharcos narratívát és ahogyan általában, úgy a politikusokat most sem az érdekli, hogy mi történt valójában, hanem csupán az, hogy melyik változat támogatásából lehet komolyabb politikai tőkét kovácsolni.
Végeredményében persze a GameStop ügy összességében pont arra világított rá, amit mindenki igyekszik elvitatni, tehát, hogy a piac jól működik, a tőzsdét arra használták, amire való, az egyetlen lényeges eltérés az eddigi sémától annyi, hogy a 21. század informatikai vívmányainak köszönhetően nem egy szűk közösség játszótere már a tőzsdepiac és érdemes mindenkinek felkészülnie arra, hogy egyre több átlagos, ha úgy tetszik kisember fog belefolyni a részvénykereskedelembe. Ebből, ahogyan az már megszokott a műfajban, ugyanúgy benne vannak a mesés meggazdagodások, mint a tragikus bukások, de ez már csak így megy.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Villanyszámlák: itt a rendelet, januártól új árszabályozást...
Friss árlista: ennyit kapsz a régi háztartási gépeidért a...
Furcsa, kínai nyelvű hívásokkal zaklatják a magyarokat - itt a...
Retró-kvíz: mit ismersz a nyolcvanas évekből?
Ez buktatja le a "banántrükköt" bevető vásárlókat az...
