77 éves lett a forint: meglepő tények a magyar valutáról
Fiorino, florin, gulden – ezek a szavak első pillantásra nem sokat mondanak, pedig egytől-egyig az általunk oly’ jól ismert forintot jelölik. A ma ismert magyarországi fizetőeszközt egészen pontosan 77 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be az országban, de a forint – akár arany, akár papír formájában – már évszázadokkal ezelőtt is jelen volt az életünkben. Sőt, nemcsak a miénkben: Hollandiában a 2002-ben kivezetett gulden volt az ország hivatalos fizetőeszköze, amit sokan egyszerűen csak holland forintnak neveztek. Innen is látszik, hogy a fizetésre használt érme sokkal tágabb történelmi kitekintést igényel, hiszen egész Európát behálózta, Magyarország pedig egy világszenzációnak számító hiperinfláció miatt kényszerült az újbóli bevezetésére. Mostanában pedig sokan arról beszélnek, hogy talán ideje lenne örökre elbúcsúzni tőle.
Egyszóval: a forint története egy kicsit Magyarország története is.
Ezt mutatjuk be most röviden!
Az olasz aranypénzből lett magyar siker
A középkor első századaiban alapvetően az ezüst dominált a vert pénzek között, a legtöbb állam ezüstben tartotta a vagyonát. A 12. század környékén kezdődött el egy gyökeres változás, amikor II. Frigyes német-római császár aranyérméket kezdett veretni, amit pillanatok alatt átvett több városállam is, például – a történelmi bizonyítékok alapján – 1252-ben Firenze is. Az ezen
a területen használt fizetőeszközt fiorino d’oro-nak, vagyis aranyos virágnak nevezték és innen származik a forint elnevezés is.
A fizetőeszköz hamar népszerűvé vált, olyannyira, hogy 1325-ben az akkori magyar király, Károly Róbert firenzei mintára magyar aranyforintot kezdett veretni. Ez annyira népszerű lett, hogy hamar hamisítani is kezdték, ami miatt folyamatosan változtatni kellett a rajta lévő mintán. A forint az évszázadok során is időtállónak bizonyult, Mária Terézia pedig 1750-ben vezette be az úgynevezett, már említett guldent, alig tíz évvel később, 1762-ben pedig kibocsátották az első bankjegyeket is, 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben.
Fotó: Getty Images
A hiperinfláció, ami megölte a pengőt
A II. világháború után a történelem akkori állása szerint minden idők legnagyobb hiperinflációja sújtotta Magyarországot. Az akkori fizetőeszköz a pengő olyannyira elértéktelenedett, hogy a történelem során egyedül a 90-es években történt zimbabwei pénzromlás mérhető hozzá. Bár a mostani időszakban is rekorder inflációt tapasztalunk az országban, de ez semmi a negyvenes évekhez képest.
Egyetlen éjszaka alatt 1500 százalékkal drágultak a termékek és kiállították a világ legmagasabb értékű papírpénzét: az egymilliárd billpengőt.
A helyzet tarthatatlan volt, a kormány pedig új valuta bevezetésével, illetve egy régi jól bevált fizetőeszköz újragondolásával orvosolta azt. Kezdetben csak 10 és 100 forintos bankjegyeket nyomtak a papírhiány miatt, az évek során azonban egyre nagyobb értékű bankjegyeket tarthattunk a kezünkben. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba.
Fotó: Getty Images
Mi lesz veled, forint?
A forint az elmúlt hetvenhét évben rengeteg változáson ment keresztül, folyamatosan változott az értéke. Fontos megjegyezni, hogy az 1946-os kibocsátásakor a forint még arany alapú pénzeszköz volt:
egy forint 0,0757575 gramm aranynak felelt meg, tehát egy kilogramm arany 13 210 forintot ért
Ugyanebben az évben 11,70 fillérbe került egy dollár, ami csak 1969-ben változott meg, igaz akkor elég jelentősen, a harmincszorosára emelkedett a dollár ára. A forint bevezetésekor egy kiló kenyér 0,96 forintba került – ha ma úgy nézzük, hogy egy kiló körülbelül 700 forint, akkor
az elmúlt közel nyolcvan év elteltével 730-szor többet kell fizetnünk az alapvető élelmiszerért.
Sokak szerint többek közt ezért is, itt lenne az ideje, hogy örökre elbúcsúzzunk a valutánktól és euróra váltsunk. A közös uniós valuta bevezetését a csatlakozással egyszerre vállaltuk ugyan, de az országnak nincs kötelező időkorlátja. A kormányközeli szakértők szerint a jelenlegi helyzetben nem lenne célszerű bevezetni az eurót; ehhez stabilitásra, kiszámíthatóságra lenne szükség, ráadásul az ő véleményük szerint a forint feladásával az önálló monetáris politika is eltűnne. Az “európártiak” ezzel szemben azon a véleményen vannak, hogy
a közös uniós valuta stabilan őrzi az értékét, ráadásul a nagy cégek jelentős része is euróban számol, euróban fektet be, így nem érdemes húzni az átállást az országnak sem.
Ahhoz persze, hogy a forintot ki-, az eurót pedig bevezessék, rengeteg feltételnek kell megfelelni, ami a szakértők szerint leghamarabb is csak 2030-ra következhet be.
Különleges érmék
A Magyar Nemzeti Bank szinte minden jeles alkalomra készül valamilyen nem mindennapi, különleges kialakítású és a szokásostól eltérő névértékű érmével. Ezek az úgynevezett forgalmi érmék emlékváltozatai, amik az MNB szerint
kiváló figyelemfelkeltő eszközök, hiszen a készpénzforgalomban megjelenik, a lakosság szívesen elteszi emlékbe, így nem sokáig vesz részt ténylegesen a készpénzforgalomban.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A Lidl máris korlátozza a megvehető mennyiséget a most megjelent...
Nagy meglepetés érhet, ha a palackvisszaváltást keddre vagy...
Ha vettél ilyet a Decathlonban, azonnal vidd vissza
Probléma az Ügyfélkapu plusz felületén: nem lehet elérni egyes...
Palackvisszaváltás: a kupakot így helyezd a palackra, és elkerül...
