Az ember, aki feltalálta a fagyitölcsért - meglepő találmányok a 20. századból
A huszadik század kétségtelenül rendkívül sok olyan technológiai újítást adott az emberiségnek, amik nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a hétköznapjainkat. A Wright-fivérek 1903-ban emelkedtek először a levegőbe a saját tervezésű repülőgépükkel, nem sokkal később, 1927-ben pedig bemutatták az első televíziót. De ebben az évszázadban jelent meg a rádió, a lézer, a mikrohullámű sütő és persze az internet is.
Ezek egytől-egyig forradalmi jelentőségűnek számítottak, nemcsak a maguk idejében, hiszen a hatásuk a mai napig érezhető. De mi van azokkal a dolgokkal, eszközökkel, amik első látásra talán kevésbé jelentősek, mégis annyira megszoktuk őket, hogy el sem tudjuk képzelni nélkülük az életünket? Ki és hogyan találta fel például a szeletelt kenyeret? Hogyan született a Monopoly és milyen véletlen kellett ahhoz, hogy ma tölcsérből együk a fagylaltot? Most eláruljuk!
Plüssmackó – 1902
A mára igazi klasszikussá vált gyerekjátékot egyszerre köszönhetjük egy német varrónőnek, Margarete Steiffnek és az Amerikai Egyesült Államok 26. elnökének, Theodore Rooseveltnek. A varrónő 1880-ban alapította meg a saját, kitömött állatokat forgalmazó cégét, amik közül akkoriban az elefánt volt a legnépszerűbb. 1902-ben végül megalkotta a mozgatható végtagokkal rendelkező plüssmackót, de ahhoz, hogy igazán népszerű legyen, szükség volt az amerikai elnök közbenjárására is. Az történt ugyanis, hogy Roosevelt 1902-ben részt vett egy medvevadászaton, de a hírek szerint nem volt hajlandó lelőni egyetlen medvét sem, sőt inkább magához akarta édesgetni őket. Erről született egy karikatúra a Washington Postba, amin az elnök egy farönkön ül és egy kismackót etet.
Ennek hatására készült el Amerikában az első Teddy mackó, ami a nevét az elnöktől kölcsönözte.
Végül annyira népszerű lett a termék, hogy Roosevelt a saját újraválasztási kampányában is plüssmackót választott kabalájának, a termék pedig pillanatok alatt közönségkedvenc lett.
Olyannyira, hogy 1907-re már egymillió darab kelt el belőle. Alexander Milne is egy ilyen játékkal lepte meg a kisfiát, majd pár évvel később megírta a leghíresebb könyvét, a Micimackót. A plüssmackó minden idők legnépszerűbb plüssfigurája, a mai napig évi 50 millió darabot értékesítenek belőle.
Fagylalttölcsér – 1903
Az 1903-as év nem csupán a plüssmackót, de a fagylalttölcsért is adta az emberiségnek. Bár ennek a ma már teljesen hétköznapinak számító dolognak a feltalálása körül is rengeteg a kérdőjel, az biztos, hogy már előtte is használtak olyan ostyát, amit tölcsérként lehetett használni. 1903-ban azonban az olasz származású, de
New Yorkban élő Italo Marchiony volt az, aki be is jegyeztette a tölcsért, mint szabadalmat.
Ennek ellenére, nem ő és nem ekkor tette igazán népszerűvé a dolgot. Egy évvel később, 1904-ben ugyanis St. Louisban állami vásárt tartottak, ahol egymás mellé keveredett egy fagyigép és egy gofrikat áruló bódé. Mivel óriási hőség volt és mindenki fagyizni akart, pillanatok alatt elfogyott a papírtál, amiben el tudták volna vinni.
Ekkor lépett közbe a szomszédos bódé tulajdonosa, Ernest A. Hamwi, aki elkezdte összehajtott gofritésztába tenni a hűsítő édességet.
Sokak szerint így született meg a ma is ismert tölcsér, amiből már 1924-ben 275 millió darabot adtak el Amerika-szerte.
Szeletelt kenyér – 1928
Mi sem bizonyítja jobban, hogy a szeletelt kenyér mennyire felforgatta a tengerentúli piacot, mint az, hogy az angol nyelvben létezik is egy mondás, miszerint “a legnagyobb találmány a szeletelt kenyér óta” – ezt általában olyan dologra használják, ami lenyűgöző, előremutató, innovatív. Az ötlet Otto Frederick Rohwedder fejéből pattant ki, aki annyira hitt benne, hogy még a saját ékszerüzletét is eladta, csak hogy finanszírozni tudja az akkor még sokak szerint teljesen értelmetlen találmányát.
A pékek elsődleges ellenérve az volt, hogy lehetetlennek tartották, hogy szeletelve is friss marad a kenyér.
Rohwedder ezt eredetileg úgy próbálta megoldani, hogy a szeletelés után kis szegek tartsák össze a pékárut,
de végül úgy döntött, hogy egy kényelmesebb megoldást választ. Ezért a szeletelés után rögtön viaszpapírba csomagolták a kenyeret, ami friss marad, az amerikaiak pedig egyszerűen imádták. Bár az első szeletelő gép fél év alatt tönkrement, még ez is a toast kenyér malmára hajtotta a vizet, hiszen pár hónapon belül sokkal megbízhatóbb masinák végezték a munkát. 1933-ra pedig már több szeletelt kenyeret adtak el Amerikában, mint simát.
1943-ban aztán a világháború miatt betiltották a terméket, hogy spóroljanak az élelmiszer alapanyagokkal,
de egy évvel később újra a boltok polcaira került.
Monopoly – 1935
Harminchét nyelven több, mint 250 millió példányban kelt el a feltalálása óta minden idők egyik legnépszerűbb társasjátéka. Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor és hogyan került a boltok polcaira, az viszont biztos, hogy 1935-ben jegyezték be Charles Darrow neve alatt Amerikában. Csakhogy évekkel ezelőtt már megjelent Lizzie Maggie Landlord’s Game -Főbérlők játéka- nevű társasa, ami megszólalásig hasonlít a Monopolyra és amivel a későbbi feltaláló, Darrow sokat játszott is. Épp ezért, amikor egy játékgyártó megvásárolta a Monopoly ötletét, Lizzie Maggie-nek is nagyobb összeget fizetett az ő társasjátékának jogaiért, hiszen a kettő – a nevüket leszámítva – gyakorlatilag ugyanaz.
A játék végigkísérte a történelmet és sok esetben az alakulására is hatással volt. Kevesen tudják például, de az Egyesült Királyságban
a nemzetbiztonsági szervek Monopolyba rejtve jutattak el hadászati térképeket, valamint valódi pénzt a náci német börtönökben lévő brit katonáknak.
A játékot több országban betiltották, így például a Szovjetunióban, Kubában és Kínában, ahol nem akarták, hogy a kapitalista eszmék “megfertőzzék a kommunista lakosságot”.
Vízhatlan, eldobható pelenka – 1946
Kevés dolog van, ami könnyebbé teszi a szülők mindennapjait, mint a pelenka. Bár a pelenkák már az 1800-as évektől jelen voltak a mindennapokban, a kiegészítőt a mai formájában egy amerikai családanyának köszönheti a világ. Marion Donovan egy esti fürdetés során megunta, hogy átázik a textilből készült pelenka, ezért
gondolt egyet és a zuhanyfüggönyt egy részét egyszerűen rávarrta a pelusra.
Így született meg a vízhatlan darab, ami ezzel ráadásul eldobhatóvá is vált, de a gyártó cégek egyáltalán nem kapkodtak a termék iránt.
Donovan azonban nem adta fel, annyira hitt az ötletében, hogy elkezdte saját maga egyesével legyártani a saját otthonában a pelenkákat, amiket aztán a saját üzletében kezdett árulni az eleinte szkeptikus vendégeinek. A vásárlók közt aztán rendkívül gyorsan híre ment a találmánynak, ami később a világ egyik leghasznosabb termékének bizonyult.