Kevés olyan elszigetelt hely létezik a világon, mint Észak-Korea. A helyi kultúrát, hiányosságokat és felfogást leginkább az odautazók és menekültek történetei segítenek világosabbá tenni. Ezek alapján úgy tűnik, hogy bár a helyi elit szinte bármit megszerezhet, a hétköznapi észak-koreaiak olyan tárgyak nélkül kénytelenek élni, amiket nyugaton teljesen természetesnek vesznek.
Kólából csak utánzat
A világon mindössze két olyan ország van, ahol a Coca-Cola nem folytat üzleti tevékenységet: Kuba és Észak-Korea. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az észak-koreaiaknak ne lenne ínyére az édes üdítőital, csak azt hogy Kim Dzsongun országában különböző kólakoppintásokkal kell beérniük a fogyasztóknak.
Néhány éve egyébként megjelent egy videó, ami szerint Coca-Colát szolgáltak fel egy észak-koreai étteremben. Szóval bár a terméket hivatalosan nem értékesítik az országban, könnyen meglehet, hogy egy-egy drága étteremben suttyomban mégis hozzá lehet férni a becsempészett italhoz.
Nincs „nyugati” sajtburger, nincs Iphone
A Coca-Cola mellett a McDonald’s-ot és iPhone-t is nélkülözniük kell az észak-koreaiaknak. A gyorsétteremláncot – ahogy korábban oly sok kommunista berendezkedésű államban – a nyugati kultúra és kapitalizmus szimbólumának tekintik. Így van ez Észak-Koreában is.
Bár fel-felreppen a pletyka, miszerint az észak-koreai vezető nyitott a McDonald’s-ra, a helyieknek egyelőre meg kell elégedniük a becsempészett sajtburgerrel és Kim Dzsongil „találmányával” .
Mint a Guardian írja, 2000-ben Kim Dzsongil egy „Gogigyeopbbang” nevű ételt „mutatott be” az észak-koreaiaknak. A fogás, ami teljesen hasonlít a hagyományos hamburgerre, a „dupla kenyér hússal” elnevezést kapta.
Az iPhone-t viszont annak ellenére sem tekintik a nyugati imperializmus jelképének, hogy az Apple egy rendkívül sikeres amerikai vállalat. A probléma viszont az, hogy a Coca-Colához, Starbuckshoz és McDonald’s-hoz hasonlóan az Apple sem üzletel Észak-Koreában.
És mit tehet ilyenkor egy diktátor? Terveztet egy másolatot.
Rengeteg pletyka kering arról, hogy Kim Dzsongunnak lehet egy valódi Apple-terméke, és létezik egy észak-koreai okostelefon is, amely gyanúsan hasonlít az iPhone-ra. Egy 2022-es kutatás szerint a helyi lakosság több mint negyede használ mobilt.
Felejtsd el az egyediséget, divatot
Észak-Koreában a több fülbevaló viselése megengedett, az orrpiercing és köldökkarika viszont szigorúan tilos.
A piercingeket Észak-Koreában csak a „nyugati imperializmus szimbólumainak”, esetleg a „kapitalizmus mérgeként” hívják.
Ahogy a farmert is. Néhány forrás a menő designer holmikat is tiltóliskásként sorolja, ugyanakkor a CNN egy tudósítása szerint többi között Hermes, Versace és Gucci termékeket is árultak egy phenjani áruházban az újságírójuk ottléte alatt. Az észak-koreai fővárosnak persze megvan a maga Patyomkin-falu jellege, így lehetetlen megállapítani, hogy az országon belül hány Gucci kirakat látványába lehet belefeledkezni. Valószínűleg nem túl sokba.
Kim Dzsongun stílusa is tiltott
Van, aki hízelgőnek találja, ha utánozzák, és olyanok is léteznek, akiket ez bosszant. Kim Dzsongun ez utóbbi csoporthoz tartozhat. Néhány évvel ezelőtt például hatalmas népszerűségnek örvendett Kim Dzsongun frizurája: a helyi férfiak szerették az övéhez hasonló módon hordani a saját hajukat is. A diktátort egy idő után viszont zavarni kezdték a „saját kis klónjai”, ezért a Kim Dzsongun-féle hajvágás lekerült az „államilag jóváhagyott” hajvágások listájáról.
Lassan két éve pedig arról érkeztek hírek, hogy Kim Dzsongun – egész hasonló indíttatásból – betilthatta a bőrkabátokat az országában.
Szőke hajfesték? Kizárt!
Az utánzás mellett a szőkeség sem opció az észak-koreaiak számára, ahogy a vörös, a zöld vagy a többszínű frizura sem.
Az országban elvárás a fekete haj, így csak az ősz fürtöket van lehetőség befesteni -természetesen feketére.
Az észak-koreai álláspont szerint a hajfestés (is) „kapitalista trend”, így nem megtűrt az országban. Akik pedig mégis extrább frizurával mennek az utcára, büntetést kapnak a fodrászukkal együtt.
A kultúra: nem hozzáférhető
A nyugati zene, filmek és irodalom is érzékeny kérdéskör Észak-Koreában. Az országban halálbüntetést is kaphatnak azok, akik nem helyénvaló témákról, például az észak-koreai rezsim nagyszerűségéről énekelnek. A kedvenc zenéidhez így szintén nem – vagy csak illegálisan – juthatnak hozzá az országban.
De a nyugati irodalom sem fér bele a megtűrt kategóriába Észak-Koreában. Több forrás szerint még az országba érkezők útikalauzait és saját jegyzeteit is elkobozzák a határátlépés előtt. Az egyik legtiltottabb könyvnek pedig a Biblia számít. Észak-Koreában szigorúan büntetik a kereszténységet, a források alapján bebörtönzés és kínzás is járhat azért, ha valaki mégis hozzájut a vallási könyvhöz.
Tampon nincs, de a tabuk elérhetőek
Észak-Koreában nem gyakran tapasztalt mélységeket ölt a nélkülözés. Az országban több cikk alapján is szinte lehetetlen egyes higiéniai termékek beszerzése, köztük az egészségügyi betéteké.
Ha nagyon pontosan akarunk fogalmazni, egy kutatás szerint a női higiéniai termékek elérhetőek, de nem hozzáférhetőek az országban. Az észak-koreai nők többsége így házilag készített, újrafelhasználható textilbetéteket használ a menstruációja alatt.
Kifejezetten az egészségügyi betétek elérhetőségét és minőségét kutatatták, más termékek, köztük a tamponok, valószínűleg egyáltalán nem megvásárolhatóak az országban.
Itt azt is meg kell jegyezni, hogy már számtalan Észak-Koreából menekült nő számolt be arról, milyen komoly lelki megterheléssel járt számukra a menstruáció, és hogy nem lehetetlen hozzáférni az eldobható, olcsóbb női higiéniai termékekhez.
Észak-Koreában ezek mellett a fogamzásgátló szerek és eszközök is tiltottak, hogy „ezzel növeljék a születésszámot az országban”.