Kemény összeg: ennyibe kerül minden magyar után az energia
Csaknem 20 ezer euróban kerül minden egyes magyar után az energia, amit az ország ebben az évben felhasznál. A magyar állam ugyanis a tavalyi 7 milliárd euró helyett idén már 19 milliárd eurót fizet az import energiáért – írja az MTI híre alapján a Napi.hu.
Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a France24 Talking Europe című műsorában beszélt erről, ahol a készülő újabb uniós szankciós csomag helyett ismét békekötést sürgetett.
Arra a felvetésre, hogy sokkal jobban támaszkodhatnának a Lengyelországból és Horvátországból érkező cseppfolyósított földgázra, jobban hagyatkozhatnának a hidrogénre és a biogázra, Szijjártó Péter kijelentette:“elvégeztük a házi feladatunkat: a hét szomszédos ország közül hattal összekötöttük a hálózatainkat, de ha más országok nem végzik el a házi feladatukat, az nem a mi hibánk”.
Mióta elindult a fűtési szezon, azóta kevesebb gáz érkezik
Igazán különös fordulatot történt a magyar földgázpiacon az elmúlt hetekben. Amióta valóban megkezdődött a fűtési szezon, a korábbinál jóval kisebb mennyiségű gáz érkezik Magyarországra, ugyanakkor az export kézzelfoghatóan felpörgött. Ebből kifolyólag a behozott mennyiségből lényegesen kevesebb marad az országban, ezért a tartalékok is nagyobb volumenben fogynak, mint más európai államokban.
Az ilyen napok mutatnak rá javarészt azon tévhitre, hogy a magyar tárolókban lévő, valamint az országba érkező földgáz a miénk lenne – állapította meg a G7.hu cikke.
Az ősz elején Szerbiából még naponta 18,5 millió köbméter földgáz érkezett, az elmúlt tíz nap alatt viszont az összes import nem érte el ezt a szintet.
A láthatóan jelentősen fogyó tételből sem marad mind az országban, merthogy egy komoly része tranzitgáznak minősül, vagyis csak áthalad a magyarországi hálózaton. Az előző egy hétben ugyanakkor folyamatosan napi 5–6 millió köbméter gázt vittek ki az országból leginkább Szerbia és Szlovákia, illetve kisebb mennyiségben Ukrajna felé.
Rengeteg bolt tűnt el Magyarországon
Az elmúlt másfél évtized óriási változást hozott a magyar üzletek számát illetően: ezen sajnos sokat gyorsított a pandémia okozta válság, illetve a mostani gazdasági helyzet is.
A reálbérek látható csökkenése szintén jelentős visszafogó tényező a vásárlóerő tekintetében, ami kihat akár az üzletek mennyiségére is – írja Napi.hu.
A 2005-ös csúcsévben közel 49 ezer élelmiszerboltban lehetett vásárolni. Összesen pedig – járműkereskedelmi cégeket leszámítva – 157 ezer kiskereskedelmi üzlet volt ekkor Magyarországon. Tíz évvel később a teljes szám csak 133 ezer volt, ebből az élelmiszert áruló egységek alig haladták meg a 42 ezret.
2019-ben a 117 ezer boltból már csupán 38 ezer foglalkozott élelmiszer-árusítással. 2022 júniusának végén kevesebb mint 110 ezer üzletből állt csak a kiskereskedelmi hálózatot, az élelmiszerboltok száma pedig 36 ezer alá csökkent.
Az agrárminiszter szerint az elhibázott szankciós politika miatt nőtt ilyen nagyra az infláció
A Magyar Nemzetnek adott interjút Nagy István, melyet az MTI szemlézett. Az agrárminiszter egyebek között arról beszélt, hogy Ukrajna orosz megszállása miatt kialakult szankciós politika elhibázott, emiatt az elmúlt egy évben az árak növekedése meghaladta a 20 százalékot. Az energiáé mellett a legjelentősebb mértékben az élelmiszerek ára nőtt, átlagosan 40 százalékkal.
Az idén ráadásul rendkívüli aszály sújtotta a mezőgazdaságot, ami nemcsak a termények, hanem a takarmányok árán keresztül is beszivárogott az élelmiszer piacra.
A termelői árak mellett azonban az energia, a csomagolóanyagok, valamint a szállítási költségek drágulása is erősen befolyásolja a fogyasztók kosaraiba kerülő termékek árát – hangsúlyozta Nagy István.
Energiaválság: összefogtak a németek a franciákkal
Az energiaellátás biztonságát kölcsönösen szolgáló intézkedéseket dolgozott ki a német és a francia kormány, az úgynevezett energiaszolidaritási megállapodást pénteken írta alá Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Élisabeth Borne francia miniszterelnök.
A konkrét intézkedések közül kiemelték, hogy a földgázellátásban Franciaország Németország és további EU-s tagállamok, főleg az orosz energiafüggőség oldására törekedő közép-, és kelet-közép-európai országok támogatása érdekében leállította Németországból származó gázimportját és a francia hálózat teherbíró képességének határain belül növelte németországi földgázexport-kapacitását.
Franciaország így akár napi 100 gigawattórának megfelelő mennyiségben képes növelni németországi földgázszállításait. Arról is megegyeztek, hogy kidolgoznak egy állandó német-francia földgázellátási szolidaritási mechanizmust, amelyről a két kormány következő együttes ülésén, 2023 első negyedévében hivatalos megállapodást is kötnek .
A villamosenergia területén Németország vállalta, hogy Franciaország téli áramellátásának biztosítását szolgálva a lehető legnagyobb mértékben növeli a két ország ellátórendszereit összekötő kapacitást – adta hírül az MTI.
Uniós pénzek elvesztésével járhat a szénalapú energiatermelés fokozása
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a szénalapú villamos- és hőenergiatermelés újbóli fokozása, a Mátrai Erőmű nyugdíjazott lignites blokkjainak tervezett újraindítása egyszerre sodorja veszélybe az ún. igazságos átmenet folyamatát és annak uniós finanszírozhatóságát a szénintenzív térségekben, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben.
A lakossági lignitfelhasználás fokozásával, esetleges 2029-ig tartó támogatásával tartósan nőne a lakossági széntüzelés és vele a lakosság lignitfüggése, ami maga után vonja, hogy fűtési szezonban az egész országban, de kiemelten a szénintenzív megyékben még majd egy évtizedig egészségkárosító szintű marad a lakossági fűtésből eredő légszennyezés.
Ugyanakkor nemcsak az Igazságos Átmeneti Alapból (JTF) a három szénintenzív megye leendő kedvezményezettjeinek (kkv-k, önkormányzatok, helyi közösségek) szánt kb. 270 millió euró és elköltése került veszélybe, hanem akár a teljes, kb. 4 milliárd eurós KEHOP Plusz elfogadása és időben történő folyósítása is.
Bécs városa geotermikus erőművet épít
Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét.
A Piacesprofit.hu szerint várhatóan húszezer háztartást tudnak majd ellátni klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni.
A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
