Közel 10 évvel ezelőtt, 2013-ban még 3000 forintba került egy mázsa kukorica, 1 kg élő sertést átlagosan 400 forintért vagy magasabb áron lehetett eladni. Ezzel szemben 2021-re közel megháromszorozódott a kukorica mázsánkénti ára, nőtt a premix és a szója költsége is, és az állatorvosi ellátás is drágább lett, miközben a sertés ára kilónkénti ára 367 forintra csökkent. Hiába 45 ezer forint egy 100 kilós sertés önköltsége, csak 35 ezer forintért lehet eladni, ami jókora veszteség az állattartóknak.
Az egykori 10 millióról 2,5 millióra csökkent a sertéslétszám, és lehet, hogy hamarosan már csak 1,5 millió lesz.
A 24.hu-nak nyilatkozó bajai sertéstartó még egy húsboltot is nyitott, hogy a haszon lehetőleg nála maradjon, ám így sem túl jövedelmező az üzlet. Míg ő a saját takarmánnyal nevelt hízó lapockáját 1050 forintért tudja eladni, addig Barcelonából 800 forintért behozzák az árut. Noha az infláció miatt elmozdult felfelé a sertéshús ára, még mindig meg sem közelíti a 480 forintos önköltségi árat.
Veszélyben a sertéstartók
Az emelkedő költségek és a sertéstartók veszteségei nem sok jót vetítenek előre az ágazatnak. Az Agárminisztérium és a kormány több intézkedést is foganatosított annak érdekében, hogy segítse a termelőket a kilábalásban, a kisebb termelők sorra feladják, mert számukra az 50 %-os támogatási intenzitású pályázatok szinte elérhetetlenek, a működésük ellehetetlenül.
A Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Egyesület elnöke a portálnak elmondta: kialakult egy olyan szakmai vélemény, miszerint Európában le kell épülnie a felesleges árut termelő sertéstelepeknek, azaz a teljes termelés 15-30 százalékának kellene pontot tenni a végére. Hogy melyik sertéstermelőkre vonatkozik, az még kérdéses. Hazánkban tovább rontja a helyzetet, hogy a Nyugat-Európában ragadt hús egy része nálunk köt ki. Összességében olcsóbb behozni a húst Barcelonából, mint a Bácskában megtermelni.