A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai a vidéki kisboltok ellehetetlenülésével fenyegetnek. A probléma leginkább a kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet fennakadást.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Magyar Nemzet információi szerint folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében.
Jelenleg nagyjából másfél millió embert érint az országban, hogy a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról – írja a lap.
A cikk szerint több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki „sarki fűszeres” a megszűnés határán egyensúlyoz.
Ezekben a kisboltokban jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.
Újra kellene nyitni a már bezárt üzleteket is
Az ország háromezer-kétszáz településéből kétezer-négyszáznak kétezernél kevesebb az állandó lakosa, ezekben a falvakban a kisboltok körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, amelynek kétezer-négyszáz tagú rendszerében országszerte ezeregyszáz ilyen üzletet számolnak.
Zs. Szőke Zoltán kiemelte, hogy a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott: nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken, hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.
Az elnök arról számolt be, hogy már hónapok óta tárgyalnak, az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a piaci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére.
A nagy külföldi áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség tagjait kevésbé érinti a legkisebb települések értékesítési területe, de Vámos György főtitkár szintén úgy látja, az átlagos helyzetű üzletekhez képest több szempontból nehezebb a kis lakosságú településeken a helyi boltok helyzete. Például jobban terheli a zsebüket a modernizálás, az eszközbeszerzés költsége, illetve a munkaerő is nagyobb terhet jelenthet, ha a vidéki boltos jellemzően önfoglalkoztatóként vagy a családtagjaival együtt üzemelteti az üzletet.