A gyártók 3,5 ezer tonna szaloncukrot akarnak eladni, csokifigurából pedig 8 milliót készítettek – egy éve is ennyi fogyott belőlük. A közepes csokimikulások ára tavaly 250 és 800 forint között mozgott a gyártók szerint, míg a legolcsóbb szaloncukor kilóját 800, a legdrágábbét pedig 10 ezer forintért árulták – a drágulás azonban közbeszól idén. “Nulla és 10 százalék közé tehető attól függően, hogy milyen terméket választ a vásárló” – kezdte az RTL Híradóban Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára.
A kakaó, a cukor, vagyis a főbb összetevők drágultak, emellett a globális ellátási nehézségekre és a járvány miatt lassabb utánpótlásra is hivatkoznak a gyártók. “Sőt, megemelkedett annak a kartonnak is az ára, amivel a vásárlók nem találkoznak, de amibe beleteszik a szállításhoz az édességeket. Megemelkedett a munkaerő ára, egyszerre minden összetevője az édességnek megemelkedett árú lett” – tette hozzá a szakember.
Drágul a bejgli
A liszt, a dió és a mák ára is drágább lett. Szakmabeliek szerint egy év alatt 20-30%-kal drágult a hagyományos bejglik előállításának költsége – a cukormenteseké még többel -, emiatt a fogyasztói árat is emelni kell. A KSH adatai alapján egy átlagos család már egy éve is 25-30 ezer forintot költött élelmiszerre az ünnepekkor. Idén még nagyobbra kell nyitniuk a pénztárcájukat.