Vásárlás a brexit után: mi változott, ha a britektől rendelünk?
Az Egyesült Királyság hosszas huzavona után 2020. január 31-én elhagyta az Európai Uniót és a brexittel kapcsolatos átmeneti időszak is véget ért ugyanezen év december 31-én. Ennek eredményeként megváltoztak az online vásárlás szabályai is, már amennyiben továbbra is egy brit webshopból vásárolunk, illetve ha olyan terméket próbálunk beszerezni, ami nem az EU-ból származik.
Ez nagyjából annyit jelent, hogy 2021 január elsejétől az Egyesült Királyságban bejegyzett webshopok termékei áfakötelesnek minősülnek, továbbá fontos még megjegyezni, hogy az Európai Unió fogyasztóvédelmi rendelkezései nem hatályosak többé az ilyen tranzakciók esetében.
Ilyenkor gondolja azt az átlagos olvasó, hogy ez mind szép és jó, de mi lenne, ha egyszer a változatosság kedvéért valaki magyarul is leírná, hogy pontosan miről van szó?! Oké, megpróbáljuk.
A lényeg
Mivel Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért ha az unió területén található webshopokban vásárolunk helyi termékeket (magyarán a webshop nem valahonnan külföldről rendeli a portékáit, mondjuk Kínából), az adás-vételi folyamatba becsúszó gikszerek esetén (nem azt küldte, nem olyan volt, nem is akarok ilyet, inkább visszaküldeném, stb.) van egy egységes, uniós szinten szabályzott fogyasztóvédelmi protokoll, ami alapján bárhol el tudnak járni a panaszunk kivizsgálása érdekében.
Az első dolog tehát, hogy győződjünk meg arról, hogy az általunk kiválasztott webshop egyáltalán az unió területére van-e bejegyezve, illetve arról, hogy a termékeit is az unió területéről szállítja nekünk. Fontos, hogy ne elégedjünk meg a webshop címében szereplő kiterjesztéssel (.eu,.hu, etc.), hanem nézzünk utána alaposabban.
Tehát, addig böngésszük az oldalt, amíg nem találunk egy bejegyzett címet, illetve arról valami információt, hogy honnan származnak az adott bolt termékei.
Ezzel kapcsolatban a Deloitte szakértője, Aracsi Bernadett elmondta a Startlapnak: „Alapvetően nem az a lényeg, hogy EU-s vagy nem EU-s platformon keresztül rendeli meg az árut a vásárló, hanem az, hogy a termék honnan érkezik. Ha nem brit, hanem egy olasz vagy német webshopból rendeli meg a vásárló a terméket, de az áru nem EU-s országból érkezik, akkor vámárunyilatkozatot kell benyújtani. A vásárló áfafizetésre is kötelezett a termék értékétől függetlenül, vámot viszont 150 euró értékhatárig nem kell fizetnie. Az áfa mértéke független attól, hogy melyik országból rendel a vásárló, ugyanis mindig a célország áfáját kell megfizetni.”
A fizetés
Tehát áfát, meg vámot kell fizetni. Rendben van, de mégis hogy tudjuk ezt megtenni, a vásárlási folyamat mely szakaszában kell ezt a pluszköltséget nekünk kifizetni?
Aracsi elmondta, hogy „a kiszabott áfát és a postai szolgáltató díját legkésőbb a küldemény megérkezését követően, de az átvételt megelőzően kell megfizetnie a vásárlónak. A vámárunyilatkozat benyújtását alapesetben a postai, gyorspostai szolgáltató intézi. Ha vásárló maga szeretné ezt intézni, akkor a NAV által kialakított webes bejelentő felületen van lehetőség ezt előzetesen jelezni. Ebben az esetben a NAV eVÁM webes felületén van lehetősége a vásárlónak az áfa, illetve – értékhatártól függően – a vám megfizetésére. A fizetés után kézbesítheti a szállító a terméket a vásárló számára. Ha a vásárló nem saját maga szeretné a vámárunyilatkozatot benyújtani, akkor a postai szolgáltató végzi el a vámkezelést. A kiszabott áfát és a postai szolgáltató díját legkésőbb a küldemény kézbesítésekor kell megfizetnie a vásárlónak.”
Hova fordulhatunk, ha panaszunk van?
Ha mindezek ellenére továbbra is a britektől szeretnénk magunknak dolgokat rendelni, akkor pár tudnivalóval érdemes tisztába kerülni. Miks Anna, a Deloitte ügyvédi irodájának szakértője így foglalta össze számunkra a lényeget: „Tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia már nem az EU része, így az uniós fogyasztóvédelmi szabályok nem vonatkoznak a brit webshopokon keresztüli vásárlásokra, azokra az angol jogszabályok vonatkoznak. Amennyiben probléma merülne fel a vásárolt termékekkel kapcsolatban, úgy első sorban az értékesítővel kell felvenni a kapcsolatot, hivatalos, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott panaszt kell benyújtani. Ha esetleg nem válaszolnának, vagy nem lenne elérhető az értékesítő, akkor érdemes az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához fordulni, amely az EU-n kívüli országokkal kapcsolatban ugyan nem járhat el, azonban tájékoztatást ad a megoldási javaslatokról, illetve egyeztethet a brit szervekkel.
Ha esetleg ez sem vezetne megoldásra, úgy érdemes lehet felkeresni egy brit joghoz értő személyt, aki ismeri a brit fogyasztóvédelmi szabályokat.
Megjegyezzük azonban, hogy abban az esetben, ha az értékesítő bizonyíthatóan Magyarországon is végez tevékenységet, akkor ugyanúgy vonatkoznak az Európai Uniós fogyasztóvédelmi szabályok, tekintet nélkül arra, hogy a kereskedő székhelye az Egyesült Királyságban van. A problémák elkerülése érdekében azonban javasoljuk a kérdéses webshop körültekintő megismerését rendelés előtt, valamint érdemes tájékozódni az értékesítő társaságról és a visszaküldés, hibás teljesítés esetére biztosított jogorvoslatokról is.”
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
Ha ezt a három számot látod a műanyag csomagoláson, azonnal...
