Már hajnal egykor sorakoztak az árusok: a Bosnyák téri piac régi képeken
Már több, mint száz éve várja vásárlóit a Bosnyák téri piac: eleinte szabadtéri árusok gyűjtőhelyeként működött, később vásárcsarnokot is kapott az ikonikus tér. Évtizedeken át a nagybani piac is itt foglalt helyet magának. A Fortepan képei ebbe a színes-szagos múltba kalauzolnak minket.
Az első zuglói piac
A Bosnyák téri piac 1911. június 19-én létesült: a zuglói lakosság dolgát nagyban megkönnyítette a közeli vásárlóhely, ugyanis korábban a Garay téri piacra kellett ingázniuk a friss áruért. Az adás-vétel ekkor még a szabad ég alatt történt. Ugyan már az 1910-es években voltak tervek a piactér burkolására, az végül csak 1962-ben, a vásárcsarnok épülésével valósult meg. Az építkezésről így írt az Esti Hírlap 1961-ben:
“A XIV. kerületiek kíváncsian várják a Bosnyák téri piac elkészültét. Szeptember végéig, az eredeti határidőre befejezik az építkezést, s akkor sor kerül a jelenlegi piacárusítóinak átköltöztetésére. Tágas, új piacot építettek, alapterülete 5900 négyzetméter, s ehhez 3200 négyzetméter nagyságú kocsipiac csatlakozik. A téglalap alakú épület belső frontján körös-körül helyezkedik el 51 üzlethelyiség. A vevők árkádok alatt sétálhatják körül a piacot. Minden árusítóhely mögé nagy raktárt építettek, és a raktárakba az árupótlás teherautókról, kívülről történik, s ezáltal a piac forgalmát árurakodással nem zavarják. Az árusítóhelyek padlóját fűtik, a helyiség tehát hűvös, árutárolásra alkalmas, az elárusító azonban nem gémberedik meg a téli hidegben az elöl nyitott piaci árusítóhelyen.”
Ez az első piac, amely fűthető.
A nagybani piac a Bosnyák téren
A már felépült csarnok mellé költözött a Hámán Kató térről (a mai Haller utcából) 1965-ben a nagybani piac. A költözés nem volt zavartalan: a Bosnyák tér lakói áldatlan állapotokra panaszkodtak a vásárcsarnok környékén. A vitáról így írt a Népszabadság 1965-ben:
“Tavaly Zuglóba, a Bosnyák térre költöztették az egykori Haller piacot, a termelők és a kiskereskedők „találkozóhelyét”. Az indok: a fővárosi szervek intézkedése azért vált szükségessé, mert a Hámán Kató téri lakóházak építése már nem tűrt halasztást, a piacot közellátási érdekek miatt nem lehetett megszüntetni, hiszen azon naponta 40-70 vagonnyi élelmiszer, zöldség, gyümölcs, baromfi cserélt gazdát. Az áttelepítés beruházójának, a Csarnok és Piac Igazgatóságnak feltételül szabták, hogy az új, 25 méter széles, 150 méter hosszú területet a Bosnyák tér mentén, az állandó vásárcsarnok – Fűrész utca – sporttelep övezte részen aszfaltosítsa, a kocsik részére két új utat építsen és csatornáztasson.
A panasz: háromszáz piackörnyéki lakó nemrég levélben foglalta össze a Bosnyák téren uralkodó állapotokat, s kérte megszüntetésüket. „A tér nagyobb részét gyom, szemét és trágya borítja – írják a többi között. – Az elviselhetetlen szag és a legyek milliói miatt nem nyithatunk ablakot… A piacon gyakran nem a kijelölt helyen árusítanak, a lovas kocsik tiltott helyen parkíroznak és piszkítanak, a piacteret ritkán mossák… Az árut a lakóházaktól két-három méterre helyezik el és árusítják…
Hajnali 1 órakor megkezdődik a szekerek, autók, targoncák felvonulása, motortúráztatás és trágár beszéd kíséretében, éjszakai pihenésünk lehetetlen.
Tűz vagy rosszullét esetén a tűzoltók, mentők meg sem tudnák közelíteni a házakat, de a lakók még saját motorkerékpárjaikat is képtelenek kihozni a kapualjakból, annyira sűrűn állnak reggelente a házak előtt a piacozók járművei.”
A problémákra végül nem született megoldás: a piac kezelője szerint ők teljesítették építkezési vállalásaikat. A helyi lakosok így rákényszerültek, hogy megszokják az új helyzetet.
Éjszakai műszak a piacon
A nagybani piac különleges kereskedelmi struktúrája miatt már hajnalok hajnalán megindult a kirakodás. Az árusok nem ritkán hajnali egykor talpon voltak, hogy viszonteladásra kínálják portékájukat. Az éjszakai forgatagról így írt a Tükör 1968-ban:
“Éjfél után egy teherautó vesz fel. Megrakva rengeteg rekesszel és levarrt kosarakkal. A rakomány tetején, négy asszonnyal összepréselve utazom a Bosnyák térre. (Az IFA-teherautó a tsz kocsija, a tsz egyik melléküzemága a fuvarozás. Most például a saját asszonyainak a háztájiját hozta fel Pestre.) Éjjel 2-re érkezünk. Kocsink vagy negyedórát kering és tolat az autók sorfalai között, amíg betud állni egy kis szabad helyre, kikötőbe.
Ki látta mostanában éjjel a Bosnyák piacot?! És a környékét, a kis utcácskákkal?
Száz és száz kocsi – nagy hűtőkocsi is – táborozik egy-egy erősebb nap után az éj leple alatt: fények villannak, zseblámpával járják a pesti kiskereskedők – de már az állam megbízottjai is – a rekeszerdők utcáit, és rávilágítanak egy-egy zsákra, ládára: mennyiért adja?”
A bűn melegágya
A nagybani piaccal együtt a Bosnyák téri vásárcsarnok a főváros egyik legforgalmasabb piacává nőtte ki magát. A vásári forgatag nem csak a mindennapi adásvételnek, de illegális tevékenységeknek is helyet adott. A Magyar Rendőr így írt a piaci kavalkádról 1978-ban:
“Évente mintegy 6-7000 vagon zöldség és gyümölcs kerül itt felhozatalra. Az árusok között őstermelők, magán-kiskereskedők, termelőszövetkezetek és állami zöldségesboltok egyaránt megtalálhatók.
Amikor hajnalonként megszólal a kolomp, pillanatok alatt a zsongó méhkashoz válik hasonlóvá a piac és környéke. A főváros különböző pontjain telephellyel rendelkező magánkereskedők ilyenkor szerzik be áruszükségletüket, majd végeláthatatlan sorokban érkeznek a háziasszonyok. Kézikocsik százai száguldoznak a standok között, órák alatt sok tonnányi áru cserél gazdát.
Ahol ekkora a forgalom, ott a rendőrségnek is jócskán akad dolga. A piac területén szolgálatot teljesítő rendőröknek és nyomozóknak fontos feladatuk a közrend fenntartása és a spekuláció elleni harc.
Nehezíti a rendőrök munkáját, hogy az itteni talponálló egész éjjel nyitva van, ezért sok kétes elem is felkeresi.
További gond, hogy az utóbbi időben a külföldi zugárusok egy része is rendszeresen a Bosnyák téren bonyolítja le kétes üzleteit.”
Nem tudni, mit hoz a jövő
A nagybani piac végül a rendszerváltás után, 1991-ben zárta be kapuit a Bosnyák téren, és a Nagykőrösi út külvárosi részére költözött. A vásárcsarnok azonban maradt eredeti helyén, és továbbra is népszerű adásvételi helynek számít a zuglóiak körében. A PiacOnline így ír róla: “Budapest leghangulatosabb, klasszikus piaca, a hagyományos áruválaszték mellett hatalmas őstermelői kínálattal várja látogatóit. A vásárlók megtalálják itt a friss tanyasi csirkét, tyúkot a vasárnapi ebédhez, a legfinomabb háztáji élelmiszereket, húsokat, disznósajtot, tepertőt, kenőmájast, kolbászt. A gombavizsgáló előtti asztalokon szezonban gyönyörű rókagomba, vargánya, szegfűgomba, és egyéb erdei-mezei különlegesség vásárolható.”
A piac jövője azonban jelenleg bizonytalannak tűnik. 2021-ben a zuglói képviselőtestület terveket fogadott el a Bosnyák tér átépítésére vonatkozóan. Az eredeti ötlet szerint a Bosnyák téren városközpont épült volna szakrendelővel, közösségi terekkel, zöldfelülettel és új városházával. A tervek szerint a piac is átépítésre kerülne: a régi vásárcsarnok helyére 5600 négyzetméteres épületet húznának. A beruházás célja azonban kétségessé vált: 2023 végére úgy tűnt, a területen kizárólag irodaházak épülnek, 2024 tavaszán azonban már luxuslakások megépüléséről számolt be a VálaszOnline. Az építkezés jelenleg is folyik, a piac jövőbeli sorsa pedig tisztázatlan: nem tudni, megmarad-e a nosztalgia szigeteként, megújul, vagy pedig teljességgel eltűnik az újépítésű társasházak és irodák erdejében.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Amióta megláttuk a Lidl reklámújságjában, nem tudjuk kiverni a...
Ügyfélkapu: mindenkinek új felületre kell váltania, közeleg a...
Azonnal ki kellett vonni egy zabszeletet a forgalomból
Fotókon a november 20-án érkező legújabb forintérmék
Üzent a Magyar Posta: eddig kell feladni a karácsonyi ajándékokat
