Noha a francia rozét az egész világra exportálják, a Franciaországban gyártott termékeknek legalább kétharmadát helyben fogyasztják a turisták és a helyiek a hosszú forró nyári hónapokban Côte d’Azurban és Franciaország déli részén. A termelők a szőlőt augusztusban és szeptemberben betakarítják, és általában a következő januárig palackozzák. Februárra a bor nagy részét értékesítik vagy exportálják – írja az Euronews.
A világszerte eladott tíz üveg borból egy rozé, és tíz rozéból három francia. A palackok túlnyomó többsége Provence déli régiójából származik, ahol a szőlőültetvények 90% -án rosét termelnek.
Nem a legjobb a 2020-as év
Georges Dos Santos, a lyoni Antic Borok alapítója szerint a fogyasztók visszasírják a 2019-es évet, amikor szabadon borozgathattak, de a termelők is “átkozzák ezt az évet”, ugyanis a koronavírus kezdetén azt hitték, a már palackozott rosék 90 %-át február helyett várhatóan márciusban, áprilisban és májusban fogják eladni. Ez a terv a zárolások miatt füstbe ment, hiszen a turizmus a nullára esett és bezártak az éttermek, szállodák, bárok, tehát a bor a termelők nyakán maradt, a jókora remélt jövedelem pedig kiesett.
Az sem segít, hogy nem volt megtartva a Cannes-i Filmfesztivál, a Monacói Nagydíj és hasonló rendezvény, fesztivál, ahol általában hatalmas a borfogyasztás. Mindezek ellenére, Brice Eymard, a Vins de Provence Conseil Interprofessionnel főigazgatója elmondta az Euronews-nak, hogy 2020 egyáltalán nem olyan rossz, mint amilyen lehetett volna – pozitív gondolkodás, nem igaz?!
Rámutatott arra, hogy mind az exportpiacot, mind a szupermarketek értékesítését – amelyek Provence éves rosétermelés kétharmadáért felelnek – viszonylag nem befolyásolta a világjárvány. Márciusban az export mindössze 8% -kal esett vissza, de csak azért, mert 2019. március különösen jó hónap volt a rosé-exportőrök számára (a brit szupermarketek felvásárolták a palackokat).
Becslése szerint a közvetlen értékesítés csak 20% -kal csökkent egy normál évhez képest.
Tehát a borértékesítés csupán egyharmad érintett a bezárt éttermek, bárok és szállodák miatt, amelyek mindegyike március 17. és június 2. között csukta be kapuit. Eymard szerint a piac ezen területe márciusban 40% -kal esett vissza, az eredmény valószínűleg még rosszabb áprilisban és májusban, mivel a lezárás mindkét hónapban végig tartott.
A kisebb gyártók a vesztesek
A vírushelyzet a kisebb szőlőültetvényeket sújtja leginkább, amelyek évente 20 ezer palackot termelnek. Ezek a szőlőültetvények a Provence-i összes termelő 25–30% -át teszik ki, de a bor mindössze 15% -át termelik. Ők nemcsak kevesebb bort exportálnak nemzetközileg, hanem hajlamosak a közvetlen értékesítésre támaszkodni – azaz elsősorban a turistáknak és a szőlőültetvényt látogatóknak árulják portékájukat, esetleg szállodák vásárolják fel a készletüket. Eymard szerint túl korai lenne azt mondani, hogy ezek a kisebb termelők veszélyben vannak, ugyanis a bankok nagylelkűen támogatták az üzleti tevékenységeket. Talán fellélegezhetnének, hogy nyitnak az éttermek, azonban ez sovány vigasz, hiszen a vendéglátóegységeknek is megvan a már beszerzett készletük, és nem valószínű, hogy szükségük van a borászok nyakán maradt palackokra.
Talán mást mondanak a szakértők és az elszenvedők, annyiban azonban egyetértenek, hogy nem egyszerű az idei év, de mentik a menthetőt.