Gigaakciók láttán nem árt az óvatos kétely – Hogyan vásároljunk Black Fridaykor?
Ahogyan egyre nagyobb hullámokban csapkodnak körülöttünk a Black Friday környéki akciók, nem árt átgondolni az ünnepi vásárlásdömping során alkalmazandó stratégiánkat és meghatározni a prioritásainkat. Erről és sok minden másról beszélgettünk Biró Attilával, a Pénzcentrum újságírójával és vásárlási szakértőjével.
Mire érdemes odafigyelni, amikor az ember a Black Friday-os akciókat böngészgeti?
Az eddigi tapasztalatok alapján sajnos kijelenthető, hogy a hazai webshopok/boltok egy része bizony trükközik Black Friday-kor. A leggyakrabban tetten érhető trükközés az, hogy a Black Friday előtt néhány nappal a termék árát megemelik, majd ezt követően éppen annyi kedvezményt adnak rá, hogy az eredeti áron vihessük el, amikor eljön a nagy nap.
Ennél még durvább az, amikor nemhogy csak egy kicsit emelik meg egy termék árát, hanem akár az 5-10-szeresére is, hogy utána 90 százalékos akcióval hirdessék azt, így csábítva el a gyanútlan vásárlókat. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy sajnálatos módon, nem csak az ismeretlen, kisebb-nagyobb webshopok hajlamosak élni ilyen praktikákkal, hanem a népszerűbb, nagyobb üzletek is, úgyhogy bárhol is vásároljon az ember érdemes résen lenni.
Mindezek alapján tehát az árakra és az akciók mértékére érdemes elsődlegesen figyelni. Ha valami nagyon gyanúsan magas akciót kap, az eredeti ára már-már irreális méreteket ölt, akkor az ember ne legyen rest, és kezdjen el böngészni az interneten. Nézzen szét például olyan webshopokban, ahol például nincs Black Friday akció, sőt ezen túlmenően akár külföldi oldalakon is érdemes böngészni, hogy ott milyen árakon adják ezt vagy azt a terméket.
Az is nagyon hasznos lehet, hogy egy konkrét terv alapján vásárolunk, aminek része az, hogy az általunk kiszemelt termék árát a Black Friday előtt már hetekkel-hónapokkal korábban elkezdjük monitorozni, hiszen ha így járunk el, pontosan tudni fogjuk, hogy a B.F. akció mértéke valójában mekkora leárazást rejt magában. Így nem tudnak minket megvezetni.
Ökölszabályként pedig azt lehet elmondani, hogy gigaakciók láttán, élesedjen az bármilyen alkalomból, mindig legyen meg bennünk egy óvatos kétely, hogy nem akarnak-e minket valamilyen módon átejteni. Ne feledjük el, hogy ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában nem az.
Van lehetőség ilyenkor a tudatos vásárlásra, vagy annyira elveszünk az akciók tengerében, hogy szükségszerűen szórni kezdjük a pénzt?
A tudatos vásárlásra mindig van lehetőség, és nem hogy lehetőség van rá, de mindig erre kell törekedni, húzzanak is el bármilyen mézesmadzagot az ember előtt. Először is, akciók ide vagy oda, mindig készítsünk tervet arról, hogy mit is akarunk valójában megvásárolni, valamint arról is, hogy minderre mekkora keretünk van. És persze, ehhez tartsuk is magunkat. Ha tudjuk, hogy könnyebben elcsábíthatók vagyunk, akkor a tervezett költekezésbe építsünk be egy arányos összeget, amiből vásárolhatunk valami olyasmit is, ami éppen csak megtetszett nekünk vagy tényleg nagyon jelentős akció élesedett rá. De erre is legyen egy keret! Szükségszerű pénzszórás tehát nem létezik.
Ha egy új hűtőt akarunk venni, akkor nem feltétlenül kell a bevásárlókosárba egy vadiúj laptopot is berámolni csak azért, mert a saját vasunk már 2 éves, és amúgy is egy kicsit nehéz, meg kotyog rajta a space.
Nem beszélve arról, hogy ilyen esetben könnyen belecsúszhatunk valamilyen helyszíni vagy online áruhitelbe is, ami akár az egész család költségvetésére végzetes csapást mérhet, főleg az év végi hónapokban. Úgyhogy mindig kell terv és ehhez az embernek tartania is kell magát.
Mi éri meg jobban, a webshop vagy az áruház?
Bár Magyarországon rendkívül dinamikusan fejlődik a webshopos vásárlás, azért a legtöbben még mindig az áruházakat részesítik előnyben. Egyértelműen nem lehet megmondani, hogy melyik a jobb, mindkettőnek vannak előnyei, hátrányai. Sokan például a mai napig is ódzkodnak a netes vásárlástól, félnek, hogy megkapják-e, amit rendeltek, nem akarnak előre fizetni vagy többet azért, mert utánvéttel fizetnek. Velük szemben sokaknak eszük ágában sincs sorban állni vagy kóvályogni egy nagy elektronikai áruházban, hanem kényelmesen néhány kattintással bezsákolják, amit akarnak, aztán általában 2-3 napon belül meg is kapják azt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a neten vásárolt termékekre (egy-két kivételtől eltekintve) 14 napos elállási jog érvényes, míg a boltban, ha megveszünk valamit, azt onnantól jogilag csak akkor köteles visszavenni a kereskedő, ha valami, rajtunk kívül álló ok miatt a termék hibás. Az áruházakban viszont sokszor vannak kiállított darabok, megnézhetjük egy adott termék összeillesztéseit, megtapogathatjuk őket, egy szóval sokkal több információt gyűjthetünk belőlük, mintha csak az interneten képeket nézegetnénk. Értékben tehát nem eldönthető, hogy melyik éri meg jobban, a webshoppos vagy áruházi vásárlás tehát egyéni preferencia kérdése leginkább.
Mennyire határozzák meg az elmúlt évek trendjei az idei kínálatot?
A kínálat általában adott, legyen szó elektronikai termékekről, ruhákról, bármiről. A kereskedők maximum azt monitorozhatják, hogy egy adott évben, egy adott akcióból miből, mennyit vásároltak a népek. Így például, ha azt látják, hogy tavaly a B.F.-kor nagyon pörögtek a tévék, és a készlet akár ki is fogyott, akkor az idei évben készülhet nagyobb termékmennyiséggel az áruház. De ugyanúgy az akciók mértékét is belőhetik az alapján, hogy a korábbi évek tendenciája mit mutat. Ezek az eljárások azonban abszolút a boltok belső folyamatai, hétpecsétes titokként őrzik őket, pontosan tehát nagyon nehéz belelátni kívülről.
Mennyire jellemzők a valódi Black Fridayre hajazó akciók Magyarországon? Itt arra gondolok, hogy sokszor mintha a készletkisöprésen lenne a hangsúly és nem a friss termékek – limitált mennyiségben való – áron aluli értékesítésén.
Az USA-ban a Black Friday mindig a hálaadást követő első pénteken van (november legvégén), és gyakorlatilag tényleg berobbantja a karácsonyi hajrát. Magyarországon ezzel szemben az utóbbi években azt látni, hogy inkább Black Novemberről beszélhetünk, a boltok sokszor már maguk sem tudják, hogy a hónap 4-5 péntekjéből melyikre tegyék a magukét, sőt sokszor egy egész hétvégére hirdetnek Black Friday-t. Az eddigi hazai gyakorlat tényleg inkább egy készletkisöprés szerű valami, egy nagyobb akcióhullám a sok közül. Tisztelet persze a kivételnek, mert bizonyosan vannak olyanok, akik nem, vagy nem csak így járnak el. De amíg ez a vásárlóknak elég, és bődületes mennyiségű pénzeket költenek így is a nagyon jól marketingelt esemény során, akkor a kereskedők miért adnának mondjuk egy mobilra 70 százalékos engedmény, ha azt 40 százalékos leárazás mellett is annyian megveszik, hogy 1 óra múlva már egy darab sincs belőle – tehetnénk fel a költői kérdést. Az is igaz, hogy egy nagyon drága termékből, mondjuk egy 1 millió forintos tévéből a 30-40 százalékos akció is nagyon soknak számít, de az a tévé még úgy is 600-700 ezer forint marad, ami még mindig annyira magas ár, hogy a legtöbb vásárlónak kívül esik a látómezején. Az tehát, hogy milyen termékekre élesítenek mekkora akciót idehaza B.F.-kor nagyban függ a vásárlóközönség igényeitől is.
Ha például senki vagy jóval kevesebb ember vásárolna 20-30-40 százalékos akciókkal kevésbé új termékeket, azt követelve, hogy inkább a legújabb csúcskategóriás mobilból adjanak rendes akciókat, akkor a kereskedők is kénytelenek lennének ebbe az irányba elmozdulni.
Persze azért a tengerentúlról azt is látjuk, hogy ha ez bekövetkezik, az emberek gyakorlatilag megőrülnek, és egymást taposva, ütve-verve hajtanak a termékekért, de ez már egy másik – szomorúbb – történet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új módszer terjed a palackok visszaváltása helyett
Mérgező anyag lehet benne, nem ajánlják a fekete színű konyhai...
365 forintos szárzellerrel röhögi ki az Aldi az olasz luxusmárkát
Kvíz: ezek milyen jelek a csomagoláson?
Ha ezt a három számot látod a műanyag csomagoláson, azonnal...
