A kormányhivatalok és az Innovációs és Technológiai Minisztérium IT Laborja első körben természetesként, bőrbarátként, zöldként hirdetett arckrémeket vizsgál. A szakemberek a bevásárlóközpontoktól a szaküzleteken át a webshopokig főként azt mérik fel, hogy a termékekről, azok tulajdonságairól, összetevőiről, egészségre gyakorolt hatásaikról szóló tájékoztatások megfelelnek-e a valóságnak.
Tényleg zöld az a zöld?
A gyártók és forgalmazók a vásárlói igényekhez alkalmazkodva egyre többféle „zöld” és „természetes” kozmetikai terméket árusítanak natúr, bio, eco/öko, esetleg vegán megnevezésekkel. Az efféle állítások csak az árucikkek önkéntes minősítését követően, a megfelelő tanúsítvány birtokában tüntethetők fel a csomagoláson, címkén vagy leírásban. A natúr termékek szintetikus kémiai anyagoktól mentesek, kizárólag természetes, növényi eredetű alapanyagokból (gyógynövény-, zöldség-, gyümölcskivonatokból) készülnek. A biokozmetikumok olyan natúrkozmetikumok, amelyek összetevői biogazdálkodásból származnak, így még magasabb minőséget képviselnek, mivel az alapanyaguk termesztésénél sem lehet vegyszereket használni – tudatta az ITM.
Az ellenőrzés során a gyártótól, tanúsítótól bekérik a minősítő tanúsítványt vagy egyéb igazoló dokumentumot, áttekintik a tanúsítók honlapján közzétett tájékoztatásokat. Ha a vállalkozás nem tudja igazolni állítása valóságtartalmát, a fogyasztók megtévesztése miatt hatósági eljárás indul vele szemben.
Az eljárás keretében egy-egy teljes termékcsalád vizsgálata is megtörténhet, az arckrémek után a test- és hajápoló készítményeket, kézkrémeket is lecsekkolhatják.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) áprilistól októberig tartó nagy vizsgálatában termékköröktől függetlenül is ellenőrizteti a zöld állításokat. A bio- vagy organikus, újrahasznosított, csomagolásmentes árucikkeknél azt nézik, hogy a környezetbarát jellegükre, fenntartható előállításukra vonatkozó tájékoztatások hitelt érdemlően igazolhatók-e. Ha egy gyártó, forgalmazó jogosulatlanul használja a tanúsító szervezetek logóit, vagy más módon téveszti meg a vásárlókat, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt akár több százmillió forintra bírságolható. A kozmetikumok ellenőrzési tapasztalatait júliusban, az általános vizsgálat eredményeit októberben tervezi összegezni az ITM.”