Idehaza – ahogyan a kelet-közép-európai országoknál megfigyelhető – jelentős a főváros dominanciája. Egyes régiók fejlettségére pedig jelentős hatással van az országon belüli helyzet, az erős kelet-nyugat irányú differencia – írja a Blikk az Economix.hu-ra hivatkozva.
A Magyar Nemzeti Bank arról számolt be, hogy 2021-ben a főváros fejlettsége még mindig a magyar átlag több mint kétszerese (208 százalék) volt, ami a vásárlóerő-paritáson az EU-átlag másfélszeresét teszi ki.
Emellett a magyar GDP mintegy felét Budapest és Pest vármegye adja. Győr-Moson-Sopron, Fejér és Komárom-Esztergom vármegye számai az országos, egy főre jutó GDP felett, illetve akörül alakulnak. Ugyanakkor a vármegyék többségének fejlettsége 60 és 80 százalék között helyezkedik el.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az előző esztendőhöz képest Nógrád vármegyében növekedett a a legmagasabb mértékben (20,4 százalék), a legkevésbé pedig Tolnában (14,4 százalék).
2022-ben továbbra is Budapesten volt a legmagasabb a bruttó átlagkereset, 617 ezer forint, emellett Győr-Moson-Sopron vármegye mutatója (520 ezer) is meghaladta az országos átlagot (500 ezer).
2022-ben a bruttó átlagkeresetnél Budapest vitte a prímet, 617 ezer forinttal. Győr-Moson-Sopron vármegye is meghaladta (520 ezer) az országos átlagot (500 ezer).
Ugyanekkor az átlagbér Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legalacsonyabb (357 ezer), ami akkor az országos átlag mintegy 71 százaléka volt csak.