Számos hazai pénzintézet fogyasztói kerültek veszélybe az elmúlt hetekben-hónapokban. Mindez egybeesett az azonnali fizetési rendszer életbelépésével, de a koronavírus-járvány idején amúgy is megszaporodtak az adathalász kísérletek – írja a Napi.hu.
A járvány egyik hatása az volt, hogy rengeteg idős, pénzügyi területen kevésbé járatos ügyfél döntött úgy, hogy a koronavírustól való félelem miatt áttér az elektronikus bankolásra, az online rendelésre, házhoz szállításra.
Ezt a csalók nagyon hamar felismerték, és sajnálatos módon célpontjaik lettek a nyugdíjasok.
Az MKB, az OTP és a Takarékbank ügyfeleit próbálták támadni
A három nagy hazai bank klienseire vadásztak az elmúlt időszakban főként, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy kihagytak volna más magyar pénzintézeteket.
Budapest Bank illetékese úgy nyilatkozott az adathalász próbálkozásokkal kapcsolatban, hogy minden évben 4-5 alkalommal érzékelik ezek emelkedését, pár hétig tartóan.
A csalók legelterjedtebb módszere az, hogy lemásolják a bank honlapját. Valamilyen ürüggyel arra kérik az ügyfelet, lépjen be az oldalon, amelyhez küldenek egy linket is.
Ha feljelentkezett a hamis felületre, akkor megszerzik az azonosítóját, jelszavát, amellyel az internetbankba be szokott lépni. Ezek után gyerekjáték a pénzlevétel, a vásárlás az interneten. Ma már rendkívül erős az azonosítási rendszer, de még így is próbálkoznak a bűnözök.
A Takarékbank tapasztalatai szerint az utóbbi időben főleg az olyan kísérletek száma szaporodott meg, amikor vezetők nevében küldenek munkavállalóknak megtévesztő leveleket a csalók.
Az adathalász üzenetekben, emailekben található rosszindulatú hivatkozásokat általában úgy tervezik meg, mintha a hamisított szervezet weboldal címére linkelnének – nyilatkozott a K&H.
A megelőzés, a védekezés a legfontosabb
A bankok maguk is folyamatosan figyelik a tranzakciókat, a gyanúsakat a biztonsági rendszerük igyekszik kiszűrni. A kártyás vásárlásokat – főleg külföldön – előfordul, hogy letiltják, amíg nem ellenőrzik, valóban a saját ügyfelük akarta végrehajtani az ügyletet.
Az OTP is fejlett védelmi megoldásokat alkalmaz a csalókkal szemben, folyamatosan (a hét minden napján, napi 24 órában) figyeli a tranzakciókat egy korszerű, valamennyi jogszabályi előírásnak megfelelő monitoring rendszer segítségével.
Hogyan védekezhet a magánszemély?
Mindig kételkedjünk, ha valamilyen nagy értékű árut irreálisan alacsony áron kínálnak az interneten. Csak és kizárólag ismert helyekről vásároljunk. Hívjuk fel az adott céget, nézzünk utána a különböző ingyenes, vállalati adatbázisokban, hogy valóban létezik-e az adott portált üzemeltető társaság.
Gyanúsak lehetnek azok a telefonhívások, üzenetek, e-mailek, amelyekben az internetbanki bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszót vagy PIN kódot kérnek.
Harmadik félnek ne adjuk át az irányítást a számítógépes eszközök felett.
Alkalmazzunk vírusvédelmi szoftvert, frissítsük jelszavainkat évente többször. Ezek álljanak 8-10 karakterből, valamint tartalmazzanak kis-, és nagybetűket, számokat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Újabb pofon az Ügyfélkapu felhasználóinak: még a nagy...
Megszűnik az egyik magyar bank
Megszűnt az imádott csoki, de az Aldiban most ott áll a polcokon -...
Leállt az MVM országosan, rengeteg fogyasztót érint
Ez sokaknál kicsapja a biztosítékot: nagy bejelentést tett a...
