A szakértő szerint a balatoni ingatlanpiac néhány éven belül gyökeres változáson fog átmenni, csökkenő árakra számíthatunk.
Gyökeres változások érkezhetnek a balatoni ingatlanpiacra néhány éven belül, nyilatkozta Csorba Dániel ingatlanszakértő, Youtuber, a Dandan Reality társalapítója és a Kalmárok podcast házigazdája a Pénzcentrumnak adott interjújában. A szakértő egyéb témákra is kitért: szó volt az ingatlanosokat érintő sztereotípiákról, a napelemekről és a panelházakról is.
A jó szakember sokat segít
Csorba Dániel szerint sok sztereotípia övezi az ingatlanértékesítők munkáját . Sok ingatlantulajdonos úgy gondolja, hogy egy ingatlanhirdetés feladása egyszerű feladat, amit bárki meg tud csinálni, illetve, hogy az ingatlanügynökök magas díjért cserébe valójában semmit sem kínálnak.
Pedig a munkánk folyamatai közül az ingatlan felmérésétől az adásvételig rengeteg olyan pont van, ahol egy jó szakember tud segíteni
– mondta Csorba. “Az már más kérdés, hogy a nagy átlag nem ezekkel a jó szakemberekkel találkozik, ráadásul már a hirdetési piac is gyökeresen megváltozott: a nagyértékű szegmensben a vevők 4-5%-ért felelnek a hirdető oldalak.”
Fotó: Getty Images
Kitért arra a tévhitre is, hogy az ingatlanértékesítők mesterségesen felnyomják az árakat. “Valójában a munkánk egy erős pontja az, hogy reális piaci árat határozzunk meg egy ingatlannak” – mondta.
Körülbelül 10 százalékos túlárazás fölött teljesen megszűnik az érdeklődés, és nekünk pedig abból van pénzünk, ha van kereslet és eladás.
Panel vagy tégla? Mindkettő jó lehet
Ingatlankeresés során sokszor felmerül a kérdés: érdemes-e többet fizetni egy téglaépületért, a panelházakat valóban csak 20-30 évre tervezték? Csorba ezt a tévhitet is eloszlatta:
“A panelházak vasbetonszerkezetei 100 év múlva is fognak állni, maximum a kivitelezéskor a hanyag technológiai fegyelem lehet az ellenségük. Egy a panelházak kivitelezésében dolgozó építész mesélte el nekem ennek a 40-50 éves “jóslatnak” az eredetét, ami aztán félreértelmezve terjedt el.
Valójában ez a 40-50 év nem az épület, a struktúra amortizációját, hanem a gazdasági értékvesztését jelöli.
Tudom, hogy vannak már bontott panelházak nyugaton, de nem gondolom, hogy manapság kellene bárkinek is attól tartania, hogy a panelház, amiben él, 10-20 év múlva a bontógolyó áldozatává kell, hogy váljon” – magyarázta a szakértő.
Fotó: Getty Images
Csorba szerint a panelek és a téglalakások közötti árkülönbség csupán a vásárlók priorizálásának eredménye. Azok számára, akik nem ragaszkodnak a téglához, kézenfekvő választás lehet egy jó elhelyezkedéssel rendelkező panel az ingatlanvásárlás során: “a panellakásoknak két erős tulajdonsága van, az áruk az azonos környéken elhelyezkedő téglához képest és a méretük, egy azonos árú téglalakáshoz hasonlítva. Ha fontosabb a hely, hogy hol lakunk, és utána az ár, vagy a méret, akkor azonnal logikus döntés lehet egy panellakás.”
Mi a helyzet a napelemekkel?
A napelemes otthonokat gyakran a fenntarthatósággal azonosítják, de Csorba szerint a legtöbb ingatlanvásárló számára a napelemes energiaháztartás nem elsődleges szempont. A szakértő szerint az ingatlanvásárlás a kompromisszumokról szól, és a napelemek megléte a legtöbb esetben a kívánságlista alján van. “Az árat önmagában a napelemrendszer nem fogja befolyásolni. Mindig azt szoktam ajánlani, hogy legyen egy ingatlan minden tulajdonsága azonos szinten. Azaz hiába van egy romos vályogházon napelemrendszer, attól nem lesz kapósabb a piacon, viszont, ha van, akkor minden más tulajdonsága is legyen azonos az energetikájával, értem ezalatt például az állapotát, az anyagfelhasználást: mindent.”
Gyökeres változás jöhet a balatoni ingatlanpiacon
Csorba meglepő jóslattal állt elő az interjú során: véleménye szerint a balatoni ingatlan-robbanás hamarosan leszállóágba kerül, és a rengeteg új épületre nem lesz kereslet a jelenlegi, magas árakon. “Egy dolgot viszont szinte biztosra veszek – mondta.
A balatoni piac 1-2 éven belül árkorrekción fog átmenni. Egyszerűen nincs akkora kereslet, mint amennyi ingatlan ömlik a piacra, de talán a legfontosabb, hogy olyan áron nincs, mint amin kikerülnek.
A nagy kávékapszula-teszt: az olcsóbb kávé mindenkit meglepett
A Mielőtt megveszed legújabb részében ötféle kapszulás kávét kóstoltunk. Vakteszteltük a Lidl, az Aldi, az Auchan saját márkás termékeit, valamint a Starbucks és a Lavazza kávéit. A kérdés, vajon megéri a drágábbra költeni a boltokban?
0 seconds of 6 minutes, 38 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
Keyboard Shortcuts
Shortcuts Open/Close/ or ?
Play/PauseSPACE
Increase Volume↑
Decrease Volume↓
Seek Forward→
Seek Backward←
Captions On/Offc
Fullscreen/Exit Fullscreenf
Mute/Unmutem
Decrease Caption Size-
Increase Caption Size+ or =
Seek %0-9
Next Up
Európa rejtett tengerparti úti céljai
02:14
Copied
Live
00:00
06:38
06:38
More Videos
06:38
A nagy kávékapszula-teszt: az olcsóbb kávé mindenkit meglepett
02:14
Európa rejtett tengerparti úti céljai
01:01
Házikót építettek a folyó közepén
48:24
Hadas Kriszta és Sváby András a Kettős:pont podcastben
04:25
"Felszámolják az 50 forintot, de nem fogjuk cipelni a palackot" - A büfékben nincs kötelező visszaváltás
04:41
Megéri vörösborra 700 forintnál többet költeni? Teszteltük az utca emberével
06:00
Szendvics-teszt: hol éri meg sonkát, sajtot, vajkrémet venni?
06:45
Sárgabaracklekvár-teszt: legyőzi a bolti a házit?
04:18
Mogyorókrémteszt: megéri a Nutellát venni vagy az utánzatok a jobbak?
07:01
Teszt: melyik a legjobb pisztáciakrém a dubai csokihoz? Itt az eredmény!