A koronavírus-járvány annyira meggyorsított a digitalizációt, hogy több mint 1,1 milliárd új felhasználó jelent meg a digitális térben. 2020-ban annyi kibertámadás történt, mint az elmúlt 15 évben összesen, 2021-ben a hackertámadások száma további 17 százalékkal nőtt – derül ki a Mastercard tanulmányából, amit az economx.hu ismertetett.
A Mastercard szerint a pandémia alatt egy erőltetett digitalizáció történt, és nem nagyon foglalkoztak a piacon lévők azzal, hogy mit tesznek bele a rendszerüknek és ez hihetetlen nagy támadási felületet jelentett a hackereknek.
Magyarországon a pandémia alatt kicsivel több mint 1 millióan léptek be a digitális világba, jelenleg 5 millióan vannak fenn az interneten.
Az ENISA vagyis az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynöksége arra hívja fel a figyelmet, hogy ma már 39 másodpercenként történik egy kibertámadás és 2025-re ezeknek a költsége több mint 10 billiárd dollárra rúg majd.
A kiberbiztonság területén bekövetkezett változások nem csak az egyéni felhasználókat, hanem a magyar vállalkozásokat is súlyosan érintik – írja a témával kapcsolatban a Bank360.hu. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós statisztikák azt mutatják, hogy a magyarországi kkv-k jellemzően nem állnak készen a kiberbiztonságra, így kiszolgáltatottak a támadásoknak.
Felkészületlenek a magyarok
“Magyarországon a bankkártyás csalások száma 2021 óta másfélszeresére nőtt. Az átutalási csalások elkövetési értéke csaknem háromszorosára emelkedett. Nem csupán a közszféra, a pénzintézeti szektor, a média áll folyamatos támadás alatt, hanem az elektronikus banki szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználó is. A magyarok sokkal kevésbé tájékozottak a kiberbiztonsággal kapcsolatban, mint az uniós átlag: százból mindössze 5 magyar érzi magát felkészültnek erre a kihívásra. A magyarok egyharmada nem jelenti, ha visszaéltek az adataival és 34%-a azt sem, ha pénzt loptak tőle” – olvasható a Mastercard honlapján.
Ha kiberbűnözésről beszélünk, akkor a pénz fontos tényező, ezeket pedig bankrendszereken keresztül érik el a hackerek – mondta Mondovics Péter, a Mastercard marketing és kiberbiztonsági menedzsere. Hozzátette: most már nem csak a pénzügyi szektor érintett, de például a napokban a rendőrség nevében is zajlik egy adathalász kampány, parkolásidíjakat gyűjtenek.
Közép-Európában Magyarországon nőtt a negyedik legintenzívebben a visszaélések száma
– mondta Wittinghoff Dániel. A Mastercard üzletfejlesztési igazgatója hozzátette: a vállalatok 81 százaléka tapasztalt megnövekedett kiberfenyegetést. Az átutalási csalások elkövetési értéke 200 százalékkal emelkedett, míg korábban 2016 és 2019 között a csalások értéke egymilliárd forint alatt volt évente, 2020 második felére 1,7 milliárd forint fölé szökött, 2023-ra elérte a 8 milliárd forintot.
Elégedett felhasználói élmény
Az az érdekes az egészben, hogy mindig egy elégedett felhasználói élményre utaznak a bűnözők példaként említette, hogy legyen gyanús, ha például egy telefont mint nyereményt kínálgatnak – említette Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékeiért felelős termékmenedzser. Hangsúlyozta:
a kibercsaláshoz csak egy e-mail cím és egy jó domain kell, zsarolóvírust pedig száz dollárért lehet vásárolni a piacon.
2025-re 4,4 milliárd digitális pénztárca lesz a világon, a teljes e-kereskedelmi forgalom 54 százalékban már digitális tárcákon keresztül történik. 2030-ra 4 billió dollárt tárolnak a felhasználók különböző token alapú appokban.
A bankok a közigazgatás és a pénzügyi szektor van a leginkább támadott iparágak között. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehet a következő nagyobb iparág, amelyik a támadások középpontjában állhat – írja az economx.hu.
A cikkből az is kiderül, hogy Európában jelenleg 1 millió betöltetlen kiberbiztonsági állás van, Magyarországon pedig tízezren hiányoznak a szektorból.