A gazdasági válság, a rekordmagas infláció több szempontból is jelentősen megváltoztatta a vásárlási szokásokat. A rezsicsökkentés szabályainak módosítása után például nagy mértékben megnőtt az alacsony fogyasztású háztartási gépek kereslete. Egy felmérésben pedig a magyar válaszadók arról nyilatkoztak, hogy elsősorban a nyaraláson, az étterembe járáson és a sportfelszereléseken kezdtek spórolni, de jobban megfontolják azt is, hogy milyen ruházatot, édességet vagy élelmiszert vásároljanak.
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom több mint 13 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Ezen belül is 3,4 százalékos visszaesést mértek a számítástechnika üzletek eladásaiban, ahol jellemzően a legtöbb áruhitelt veszik fel a vásárlók.
A tapasztalatok viszont egészen eltérők lehetnek egyes bankoknál és áruházaknál az áruhitelek tekintetében.
Az idei első negyedévben a jegybanki statisztikák alapján 34 145 darab új szerződést kötöttek a magyarok, összesen 8,31 milliárd forint értékben. Ez 7 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest, amikor 36 715 ilyen szerződést kötöttek a fogyasztók a bankokkal. A tavaly aláírt szerződések értéke nagyjából 8,61 milliárd forint volt, ami 3,5 százalékkal csökkent az idei évre.
Mindez arról árulkodhat, hogy az áruhitelezésben is a biztonságosabb ügyfelek felé kacsintgatnak a bankok és egyre többen szorulnak ki a hitelezhető ügyfelek köréből. Akik viszont bent maradnak, azok nagyobb összegben vásárolnak – mondta a Startlap érdeklődésére Veres Patrik, a Grantis szakértője.
Drágulnak az áruhitelek
Nem csak a lakáshitelek kamatmértéke emelkedett meg az elmúlt időszakban, hanem az áruhiteleké is. A lapunknak nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint
az átlagkamat nagyjából 16,5 százalék volt az első negyedévben, míg az előző év azonos időszakában ez mindössze 12 százalékot jelentett.
Jól látni, hogy az áruhitelek is drágulnak. Maga a hiteltípus viszont nem változott a gazdasági válság hatására, azaz továbbra is az ismert módon működik.
Erre vesznek fel a legtöbben áruhitelt
Mint megtudtuk, jellemzően nagy értékű műszaki cikkeket és elektronikai termékeket vásárolnak áruhitellel a magyar háztartások.
Ezek között szerepel például a televízió, a laptop, az okostelefon, de tipikus termék a mosógép, a hűtő és a mosogatógép is.
Nem mindegy azonban, hogy milyen hitelt vesz fel valaki, hiszen azok különböző kamatszinteken érhetők el. Áruhitelek esetében az is előfordulhat, hogy 0 százalékos kamattal kínálnak kölcsönt. Ez gyakorlatilag olyan, mintha részletfizetéssel vásárolnánk meg valamit.
Ez esetben fontos, hogy alaposabban megnézzük a termék árát, mert bár lehet, hogy 0 százalékos a hitel, de a termék drágább, mint más üzletben. Ez azért lehet, mert a kamat mértékét eleve beépítik a vételárba, így más módon, de megfizeti a vásárló a hitel költségeit.
Mára az is jelentős szemponttá vált, hogy milyen hosszú futamidővel érhető el az adott kölcsön: minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a törlesztőrészlet, összességében viszont annál több kamatot kell visszafizetni a banknak.
Van, ahol tarol az áruhitel
Az eMAG korábbi közleménye szerint az év első három hónapjában már annyi áruhiteles vásárlás valósult meg, mint tavaly 8-9 hónap alatt.
Érdekesség, hogy januártól március végéig öt vásárlóból mindössze kettő választotta a 0 százalékos kamattal futó hitelt. Legtöbben inkább a hosszabb ideig futó, de alacsony törlesztőrészletű hiteleket részesítették előnyben, amely kettő, három vagy akár négy évre szól.
Az áruhitelek azért is ugorhattak meg ilyen nagy mértékben, mert sokan otthonról, online intézik a hitelfelvételt. Tízből hét ügyfél az interneten és mindössze három személyesen az üzletben igényelte meg az áruhitelt.
A felvett áruhitel összege átlagosan 250 ezer forint volt, amiből leginkább okostelefont, laptopot és tévét vettek részletre. A mosógép a negyedik legnépszerűbb termék volt, aminek kereslete a tavaly nyáron módosított rezsicsökkentési szabályok miatt nőhetett meg.
A lakossági hiteleknél visszaesés látható
A lakossági hitelek terén ugyanakkor jelentős a visszaesés az előző év azonos időszakához képest.
Közel 50 százalékkal zuhant a friss kihelyezett hitelek volumene.
A Grantis szakértője szerint ezzel nagyjából 5 évet mentünk vissza az időben. A banki betétállomány a tavalyi második félév óta szinte minden hónapban tovább apadt, ugyanakkor jelentős a beáramlás az állampapírokba, befektetési alapokban és részvényekbe is.
A K&H Bank adatai azt mutatják, hogy bankjuknál egyre többen vesznek fel személyi kölcsönt, akár kis összegűt is, hiszen már gyorsan, egyszerűen, online – akár mobiltelefonról – banki nyitvatartáson túl is igényelhetnek banki hitelt szükség esetén. Úgy vélik, hogy a korábbi folyószámla-, hitelkártya- és áruhiteleiket cserélik az ügyfeleik személyi hitelre – írja a Világgazdaság.
A megnövekedett személyi kölcsönök száma viszont nem jelenti azt, hogy azok volumene ne csökkenne. A lapnak nyilatkozó Molnár Gergő, a K&H lakosságimarketing-vezetője szerint a gyors és könnyű hitelfelvétel lehetősége miatt inkább kisebb összegű, pár százezer forintos hiteligénylések futnak majd be nagy számban.
Pénzügyi tudatosság van, csak pénz nincs
Veres Patrik a Startlapnak elmondta, több elemzés és felmérés is azt mutatja, hogy bár elméletben a legtöbben tudják, mit kellene tenni a nagyobb pénzügyi biztonságért és kiszámíthatóságért, a gyakorlatban csak részben tudnak megvalósulni a célok és azok sem minden háztartásban.
Az elmúlt évekhez képest a háztartások jelentős részének romlott a pénzügyi helyzete, amit a megtakarítások is megsínylenek. A háztartások visszafogják a kiadásaikat és kétszer is megfontolják, költenek-e azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amik például az elmúlt években evidenciát jelentettek.