Mint ismert, hétvégén a benzin- és az élelmiszerárstop 2022. december 31-éig történő meghosszabbításáról döntött a kormány. A kiskereskedelmi szakmai szervezetek a februártól érvényes ársapka kivezetését szerették volna elérni októbertől, akár lépcsőzetesen is, de a kormány a vásárlókat helyezte előtérbe a kereskedőkkel és a beszállítókkal szemben – értékelte a VG.hu-nak a kialakult helyzetet Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a rendelkezést tudomásul vették, “nekünk most az a dolgunk, hogy végrehajtsuk a döntést” – fogalmazott.
Vámos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tovább fog emelkedni a kiskereskedelmi láncok árbevétel-kiesése, és nagyobb veszteséggel is számolnak, amit a megemelkedett beszerzési árak és a rezsiválság még inkább fokozni fog. Úgy véli, hogy
minél kisebb egy bolt, annál inkább csökken a mozgástere, mindez pedig a boltbezárások számának ugrásszerű megnövekedését hozhatja magával.
Hozzátette: a boltbezárások önmagukban nem számítanak újdonságnak, évek óta csökken az üzletek száma, de most felgyorsulhat a folyamat.
Az OKSZ főtitkára szerint a közvélekedéssel ellentétben a kereskedők nem hárítják át más termékekre az árstop miatti veszteségüket. “Rizikós drágítani, mert már így is kevesebbet vásárolnak a fogyasztók” – indokolta véleményét Vámos.
Nagy bajban a kicsik
A VG.hu szerette volna megismerni a legnagyobb kereskedelmi láncok véleményét a kialakult helyzetről, ám a Tesco, az Auchan, a Lidl és a Penny sem kívánt nyilatkozni.
Megszólalt viszont Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, aki megerősítette, hogy az árstopos termékek értékesítése tetemes veszteséget okoz a kereskedőknek. Szerinte különösen a családi és kisvállalkozások kerültek aggasztóan nehéz helyzetbe, mivel jellemzően kis alapterületű egységeket üzemeltetnek, és a forgalmuk jelentős részét az alapvető élelmiszerek teszik ki.