Az élelmiszerárak emelkedése miatt a kormány úgy döntött, hogy hat termék – a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej – esetében beavatkozik az árak alakulásába. Február elsejétől az említett termékek árát visszaviszik arra a szintre, ahol a múlt év október 15-én állt, és ennek minden üzletben meg kell történnie. Valóban, ezek közt vannak olyan csúcsdráguló termékek, amiknek az ára az elmúlt egy évben szárnyalt, ám akadnak olyanok is, melyek átlagos drágulása kisebb volt, mint az éves infláció mértéke.
Drágulásban éllovasok
A csúcsdrágulók közé tartozik a napraforgó-étolaj – egy éves távlatban vizsgálva, ennél a terméknél csak a gázolaj literenkénti ára emelkedett meredekebben. 2020 októbere és 2021 októbere között 33,8 százalékkal emelkedett, 533 forintról 713-ra drágult literje – írja a Péncentrum. A lista élén a finomliszt, a csirkemellfilé: előbbi átlagára a vizsgált időszakban 14, míg utóbbi átlagára 13,5 százalékkal emelkedett. Noha nem ilyen szinten, de a kristály cukor kilós átlagára is emelkedett 7 százalékkal, 244 forintról 261 forintra emelkedett.
A 2,8 százalékos tartós tej átlagára azonban alig 3 százalékkal emelkedett egy éves távlatban, 260 forintról 268 forintra, a sertéscomb átlagára pedig csökkent is: 1 490 forint volt 2020 októberében, egy évvel később már “csak” 1 420 forint.
Tehát hatból négy terméknél kélt el az árstop.
Mindeközben például a kései burgonya átlagára 21,7, a tejes margarin átlagára szintén 21,7, a fehér kenyér átlagára 12,7, de például a 10 darabos tojás átlagára is 8,1 százalékkal volt magasabb 2021 októberében, mint 2020 októberében – jegyzi meg a portál.
A KSH 2021 októberi átlagára alapján A napraforgó-étolaj literje 713 forint, a finomliszt kilója 203 forint, a csirkemellfilé kilója (csont és bőr nélkül) 1 600 forint, egy kiló kristálycukor 261 forint, az UHT tartós tej dobozban, 2,8% zsírtartalom literje 268 forint a sertéscomb (csont és csülök nélkül) kilója pedig 1 420 forint lenne februárban.
Egy hónap alatt is jelentős történések mentek végében a fogyasztói érában: 2021 októberről novemberre átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, de nem minden listás termék esetében. A sertéscomb kilós ára nem változott egy hónap alatt, sőt, a csirkemellfilé igazából átlagosan 2021 novemberében olcsóbb volt, mint 2021 októberében. Noha azt nem tudni pontosan, hogyan alakulnának ezek ára az elkövetkező hetekben, a felsorolt az árakkal az érintett hat termék egyszeri, egységnyi árán a vásárlók a következőképpen takarítanának meg a 2021 novemberi átlagárakhoz képest: a liszt 15, a cukor és a tej 6, az étolaj 7 forinttal lenne olcsóbb, míg a sertéshús ugyannyiba kerülne, a csirkemellfilé pedig drágább lenne 30 forinttal. A KSH átlagárai alapján tehát eddig ez lenne a helyzet, persze még sok kérdés megválaszolására vár.
Az árstop hátulütője
Eközben azt mondják, az eddiginél is nagyobb élelmiszer-drágulást okozhat a kormány legújabb árstopja. A GKI szerint egy átlagos magyar havi 500 forintot spórolhat a rögzített árú termékeken, de a többi élelmiszerért még többet kérhetnek majd a kereskedők, hogy kompenzálják veszteségeiket.
Nem is beszélve arról, amit az RTL cikke bontogat, miszerint rosszabb minőségű import termékek válthatják a hazaiakat a kormányzati árstop miatt. Raskó György agrárközgazdász, aki a rendszerváltáskor megszüntette a fix árakat, azt mondja: hosszabb távon rendkívül veszélyes az élelmiszerárstop, beláthatatlan folyamatokat indíthat be a gazdaságban. Kiemelte: számításai szerint ideális esetben egy család havi 2500 forintot spórolhatna a fix áras termékekkel, viszont a kereskedők valószínűleg a kényszerűségből csökkentett árú termékeken keletkezett veszteséget a többi termék árába beépítik. A másik probléma, hogy a megemelkedett költségek miatt a hazai termelők nem tudnak árat csökkenteni, veszteség nélkül viszont csak exportra tudják eladni az érintett termékeiket.
Tehát a magyar áru megy külföldre, és behoznak helyette olcsó, külföldi, lejárat-közeli, fagyasztott árut, amin a hatósági ár mellett is lesz valamennyi nyereség. Brazíliából például ezertonnaszámra lehet behozni olcsó sertéscombot és csirkemellet.
De mégis mire számíthatunk?
A szakember szerint a Kaposváron készített kristálycukor lekerül a polcokról, mert a rögzített árral 40-50 százalékos veszteséget hozna. A termékek a raktárban maradnak, majd behoznak helyette olcsó szlovák cukrot. A malmok exportálni kényszerülnek, ha nem akarnak tönkre menni, míg az árstoppal érintett csirkemell és sertéscomb nagy valószínűséggel importból származó, fagyasztott termék lesz, kiolvasztva, ami jóval gyengébb minőség, és a tej esetében is hasonlóra lehet számítani. A martfűi gyárból származó magyar étolaj is eltűnhet a polcokról, helyette az olcsóbb verziók lesznek elérhetőek hatósági áron – mondta az RTL-nek Raskó.
És milyen hatással lehet ez a magyar gazdaságra? Raskó György szerint maximum három hónapig lehet fenntartani ezt a fix áras rendszert, máskülönben beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indítana be az agrárgazdaságban. Ezeknek a termékeknek az ára rohamosan emelkedik a világpiacon, majd amikor már külföldről sem lehet beszerezni a hatósági árakon, összességében hiánygazdasághoz vezet. Közép-hosszútávon a befektetőknek nem lesz érdekük ezekkel a termékekkel foglalkozni, a beruházóknak pedig eszük ágában sem lesz egy olyan országban ténykedni, ahol az állam váratlanul olyat léphet, amit nem lehet tervezni. A boltok is tudnak játszani azzal, hogy ilyen termékekből kevesebbet rendelnek, majd ha jön az ellenőr, azt mondta: elfogyott. Ha pedig nem kerül ki a polcra, akkor a vevő választ helyette mást, mondjuk a sertéscomb helyett sertéslapockát vagy tarját, karajt.