Raskó György agrárközgazdász a Szeretlekmagyarorszag.hu hírportálnak hosszabb interjúban fejtette ki, hogy az árrésstop milyen súlyos veszteségeket okozhat a kereskedőknek, különösen a kisebb üzleteknek.
Rávilágított arra, hogy az intézkedés elsősorban a tejtermékeknél és bizonyos zöldségeknél okozott jelentős árcsökkenést, azonban ennek költségeit a boltok kénytelenek viselni.
Egy 300 négyzetméteres üzlet példáján keresztül vezette le, hogy az árréskorlátozás milyen károkat képes okozni egy kereskedőnek.
Egyetlen nap alatt akár több mint 600 ezer forintos veszteség is termelődhet, és ez az összeg egy pénteki napon akár az egymilliót is meghaladhatja.

Hónap végére ez már minimum 15 milliós hiányt jelenthet egyetlen üzlet számára a hó végén. Raskó szerint rövid ideig ezt lehet finanszírozni, és elvileg a rendelet hatálya május 31-én jár le.
Szerinte ha akkor a kormány nem szünteti az árrésstopot, beláthatatlan következményei lehetnek a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, lévén rengeteg boltos mehet örökre tönkre.
Raskó arról is beszélt, hogy a nagy üzletláncok képesek bizonyos termékekre – például háztartási vegyszerekre vagy gumiabroncsokra – átterhelni a kieső bevételt. De erre a kisebb, főként élelmiszert árusító boltok már nem képesek. A független üzleteknek nincs lehetőségük a veszteség elosztására, így sokuk a csőd szélére kerülhet.
A közgazdász úgy véli, hogy ez a kormányzati intézkedés gazdaságilag irracionális. Raskó György szerint az illetékesek a kereskedőket bűnbakként állítják be.
Mint elmondta, 2022 óta legalább 20 ezer kisbolt zárt be. Ha nem állítják le időben az árréskorlátozást, szerinte ez a tendencia jelentősen folytatódhat.