Él az árrésstop: 4 élelmiszer ára változhat leginkább a boltokban
A februári 7,1 százalékos élelmiszerinfláció után a kormány bevezette az árrés korlátozását. Az intézkedés lényege, hogy március 17-től 30 alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott, az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattak a kereskedelmi láncok képviselőivel. “Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre” – mondta a miniszterelnök.
Az árrésstop mostantól él és egyelőre május 31-ig van érvényben. Amennyiben nem csökken az élelmiszerinfláció áprilisra, akkor a kormány kész meghosszabbítani az intézkedés hatályát. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfónazt mondta, nem háborút szeretnének a kereskedőkkel, hanem azt, hogy az intézkedéseknek haszna, eredménye legyen.
Gulyás közlése szerint vannak olyan termékek, amiknél jelentős árcsökkentést eredményez majd a 10 százalékos profitmaximum bevezetése. Elmondása szerint
a tojás, a tejföl, a liszt, a tej árában várható jelentős árcsökkenés az intézkedés eredményeként.
Az árrés nem egyenlő a profittal
Ugyanakkor az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy az árrés nem egyenlő a profittal. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:
- közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
- a piaci áron fizetett rezsit;
- a közterheket;
- az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.
“A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik” – írták.
Ismertették a tényeket: a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:
- a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
- a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
- a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.
A mostani intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók – olvasható az OKSZ közleményében.
Korábban a Telex is megnézte, hogy mekkora árrésük volt eddig a boltoknak a legfontosabb élelmiszereknél. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján, 2025 kilencedik hetében így alakultak az árrések:
- Csirkemellfilé 3,59%
- Búzaliszt gyártói márka (BL55) 74,54%
- Búzaliszt saját márka (BL55): 13,35%,
- Étolaj gyártói márka 9,09 %,
- Étolaj saját márka 18,62%,
- Sertéscomb 11,64%,
- Sertéskaraj 32,81%,
- Sertéslapocka, 26,84%,
- Trappista sajt gyártói márka 29,33%,
- UHT-tej (1,5%) gyártói márka 75,25%,
- UHT-tej (1,5%) saját márka 23,45%,
- UHT-tej (2,8%) gyártói márka 67,19%,
- UHT-tej (2,8%) saját márka 13,47%
Mint a cikkben kifejtették, azokat a termékeket, amelyek korábban hatósági árazás alá estek, az állami szabályozás alatt sokáig negatív árréssel tudták csak eladni a kiskereskedelmi láncok, majd a szabályozás kivezetése után a legtöbb érintett élelmiszernél az árrés 10-15 százalék környékére állt be. Ez alól – a megvizsgált termékek esetében – gyártói márkás búzaliszt, a gyártói márkás és a saját márkás 2,8 százalékos UHT tej a kivétel. Előbbinél az árrés 60-70, a saját márkás tejnél 15-20 százalék, a gyártói márkás tejnél 60-80 százalék, azonban ezekben az esetekben is stabil értékekről beszélhetünk az elmúlt fél évben, nem néhány hete emelkedtek erre a szintre. A legtöbb esetben tehát ezeknél az alapvető élelmiszereknél valószínűleg nem fog hatalmas árcsökkenés bekövetkezni. Megjegyezték továbbá, hogy korábban nem hatósági áras termékek árrése gyakorlatilag alig változott az elmúlt két évben.
Van, amire választ várnak a boltok
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken arról tájékoztatott, hogy folyamatosan egyeztet az érintett kereskedőkkel a “profitplafon-intézkedés” végrehajtása kapcsán, és az árrésstop kihirdetését követően minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség megkeresését is – közölte a tárca.
A szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás-kérés – ideértve az árrésszabályokat – nem érkezett. Ebből fakadóan a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés sem érthető – írták.
A közlemény szerint az NGM, illetve a szakmai irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Ennek érdekében szakmai útmutató is megjelenik, amely a kiszámítható és egységes jogalkalmazásban segíti az érintett szereplőket, ideértve a vállalkozásokat, valamint az ellenőrzéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező kormányhivatalokat. A minisztérium a jogszabály kidolgozása során figyelmet fordított arra is, hogy védje a kis üzleteket, így az intézkedés csak az 1 milliárd forint feletti 2023. évi értékesítési nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik – közölték.
Szerintük a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják az intézkedés árcsökkentő hatását. A minisztérium várakozásai szerint az intézkedés az érintett 30 termékkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést eredményezhet – tették hozzá.
Bírságokra számíthatnak a boltok, ha nem tartják be a szabályokat
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az árrésstopos élelmiszereket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki.
Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki.
Ha egy boltban áruhiány lép fel vagy túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, az 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal szembesül.
Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik.
Bár cikkünk megjelenésekor még kevés üzlet tart nyitva, és az intézkedés is az 1 milliárd feletti nettó árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozik, azért mi kíváncsiak vagyunk olvasóink tapasztalataira. Amennyiben már vásároltál március 17-én:
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
A címlapon fut
Ajánljuk még:
Most szólunk: a Lidl igazi slágerterméket hoz, hajnali roham indul...
Ügyfélkapu+: akinek jogosítványa van, ezt ellenőriznie kell!
Palackvisszaváltás helyett: a Penny hozza az új módszert,...
Lenyomta az iPhone-t, felért a csúcsra: ez most a világ legjobb...
Óriási változás jön: csak ilyen tejföl, túró kerülhet boltba...
