Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az új árrésszabályozás súlyos következményekkel járhat, írja a Pénzcentrum. A szervezet csökkenő választékkal, elmaradó akciókkal és növekvő importtal számol az újonnan bevezetett árszabályozás miatt.
Veszélyben a dolgozók fizetése
Az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt napokban megjelent, élelmiszer-inflációval kapcsolatos híradások vonatkozásában az alábbiakat közölték:
az árrés nem egyenlő a profittal.
Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg:
- közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
- a piaci áron fizetett rezsit;
- a közterheket;
- az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.
Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe, adta hírül a kereskedőket tömörítő szervezet.
“A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik” – írják.
Nem helyesek a médiában elhangzó árak
Az OKSZ szerint jelentős különbség van a médiában elhangzott magas alapélelmiszerárak és a valóság között: például
a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 550-600 forint helyett csupán 315 forint.
A tojás, a vaj és a tejföl árrése szintén jóval alacsonyabb a médiában megjelent adatoknál. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:
- a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
- a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
- a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.
A most bevezetésre kerülő intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti:
nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók.
A szabályozás több problémát is felvet:
- a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
- azokban az országokban, ahol létezik árrés-szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.
Válaszolt a Nemzetgazdasági Minisztérium
Az ügyben megszólalt a Nemzetgazdasági Minisztérium is: mint írták, folyamatosan egyeztetnek az érintett kereskedőkkel a profitplafon intézkedés végrehajtása kapcsán.
“Az árrésstop kihirdetését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium minden kereskedői megkeresést megvizsgál, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség megkeresését is. A Szövetség részéről idáig a saját márkás termékek arányára vonatkozó tisztázandó kérdés érkezett a tárcához, egyéb szakmai állásfoglalás kérés – ideértve az árrés szabályokat – nem érkezett. Ebből fakadóan a sajtóban megjelent rendelethez kapcsolódó problémafelvetés sem érthető” – közölték.

“A Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a szakmai irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóivédelmi Hatóság minden támogatást biztosít ahhoz, hogy a kiskereskedelmi üzletek egyértelmű állásfoglalással rendelkezzenek a szabályozásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Ennek érdekében egy szakmai útmutató is kiadásra kerül, ami a kiszámítható és egységes jogalkalmazásban segíti az érintett szereplőket, ideértve a vállalkozásokat, valamint az ellenőrzéseket végző hatósági jogkörrel rendelkező kormányhivatalokat.
A minisztérium a jogszabály kidolgozása során figyelmet fordított arra is, hogy
védje a kis üzleteket, így az intézkedés csak az 1 milliárd forint feletti 2023. év értékesítési nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedőkre vonatkozik.
Az intézkedés március 17-én lép hatályba, így a vásárlók az üzletekben már hétfőtől tapasztalhatják annak árcsökkentő hatását. A minisztérium várakozásai szerint az intézkedés az érintett 30 termékkategóriánál átlagosan több mint 10 százalékos árcsökkenést eredményezhet.”